Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár elmondta: az érdekképviseletek azt kérték, már az idén kezdődjön el az egészségügyiek bérfelzárkóztatása, erre azonban nem volt felhatalmazása a kormányoldalnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői ugyan menet közben úgy nyilatkoztak, megnyitható lesz az idei költségvetés, ám miután 87 ezer munkavállaló bérrendezéséről és emiatt milliárdokról kell dönteni, ehhez további felhatalmazás szükséges a kormány részéről. A dolog azért érdekes, mert a múlt héten Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter már arról beszélt, hogy az idén megkezdődhet és a következő években folytatódhat az egészségügyiek bérrendezése.
Az államtitkár nem számolt be sem arról, hogy konkrétan milyen ajánlatot tettek az érdekképviseleteknek, sem arról, hogy a jelzett több mint százmilliárd forintos jövő évi ágazati többletforrásból mennyit szánnak erre a célra. Annyit azért érzékeltetett: az összegért a közalkalmazottként foglalkoztatottak mellett további több tízezer egészségügyi „áll sorba”. Hangsúlyozta: világos a kormány álláspontja az egészségügyiek béremeléséról, amit nem elsősorban költségvetési, hanem társadalompolitikai problémaként kezel, mert ezzel jelzi, hogy egy orvost, egy szakdolgozót mennyire becsül meg a társadalom. Oda kell az ágazatnak a bérszínvonalban kerülnie, ahol a többi európai országban van, a nemzetgazdasági ágak sorában 8-9 hellyel előbbre. Ezt a lemaradást kell ledolgoznia – szögezte le.
Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott, tisztességes ajánlatot kaptak a kormánytól, de akkora az egészségügyiek lemaradása, hogy ragaszkodnak ahhoz: már az idén kezdődjön meg a bérfelzárkóztatás.
Az érdekvédők a pedagógusok bérszínvonalára szeretnék minél gyorsabban felhozni az egészségügyieket, akik közül a középfokú végzettségűek jelenleg 50, a főiskolai diplomások 70, míg az egyetemet végzettek 100 ezer forinttal keresnek kevesebbet, mint a közoktatásban dolgozók. Cser Ágnes azonban nem érné be ennyivel, egy másik közalkalmazotti csoporttól, a vasutasoktól a béren kívüli juttatásokat „irigyelte el”, akik 200 ezer forintot Szép-kártyán, valamint az alapbérük két százalékának megfelelő nyugdíjpénztári támogatást kapnak évente.
Reszasz: sérül az egészséghez való alapjog
Az egészségügyre fordított közkiadások alacsony szintje miatt Magyarország képtelen maradéktalanul biztosítani állampolgárainak a testi és lelki egészséghez való alapjogot, s annak részeként az egészségügyi alapellátáshoz való egyenlő hozzáférést – állítja a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz), amely emiatt az alapvető jogok biztosához fordult. Szerintük az államnak alkotmányos kötelezettsége, hogy a nemzetgazdaság teherbíró képességéhez, az állam és a társadalom lehetőségeihez igazodva a legkedvezőbb feltételeket biztosítsa a polgárok egészséges életmódjához, illetve gyógyulásához. A mindenkori magyar állam azonban a nemzetgazdaság teherbíró képességétől messze elmaradva költ az egészségügyre.