Gyakorlatilag elismerte a Jobbik elnöke, hogy nem felelt meg a valóságnak a párt június 8-án közzétett hivatalos kampánybeszámolója. Legalábbis nehéz másként értelmezni, hogy a július 30-i Hivatalos Értesítőben megjelent egy új, módosított kampánybeszámoló a párt részéről, ismét Sneider Tamás pártelnök szignójával.
Az új dokumentumban több helyen is más összegek szerepelnek, mint az eredetileg közzétett elszámolásban. A legszembetűnőbb változás, hogy a jelentés szerint a Jobbik nem 996 millió forintot, hanem egymilliárdnál is többet, egész pontosan 1 002 452 712 forintot költött el az április 8-i választás február 17-én kezdődött kampányidőszakában.
A Jobbik zavaros pénzügyeit szinte lehetetlen kibogozni, és úgy tűnik, hogy azokat már a párt vezetői sem tudják követni. A kampánybeszámoló tisztasága már az első verziónál is aggályos volt, mivel abban nem tüntették fel egyértelműen, hogy a 100 millió forintot is meghaladó állampolgári adományokat kampánycélra fordították.
Pedig ezt Sneider Tamás mellett Gyöngyösi Márton is elismerte, tehát ennek szerepelnie kellett volna a beszámolóban. A Jobbik viszont közleményben cáfolta ezt, és azt állították, hogy a beszámolóban a kampányidőszakban érkezett adományokat kell feltüntetni, és nem azt az összeget, amit összesen erre fordítottak.
Aggályos annak a 84 millió forintos hitelnek az eredete is, amely az új beszámolóban már több mint egymillió forinttal kevesebbként jelenik meg. Sneider egyik nyilatkozata szerint viszont 2017-től hitelt sem kaptak senkitől. Ennek ellentmond viszont az, hogy a Magyar Posta tájékoztatása szerint a Jobbik júniusban és júliusban a tartozás egy részét, összesen 40 927 298 forintot kifizetett, de 58 199 871 forint tőke összegével és késedelmi kamataival továbbra is adós maradt a társaságnak.
Ha viszont a beszámolóban szereplő hitel valóban a postával szemben fennálló tartozást jelenti, akkor most vagy 100 millió forintot, vagy már „csak” 58 millió forintot kellett volna feltüntetniük.
Az Állami Számvevőszék közben megkezdte a pártok kampánybeszámolóinak ellenőrzését, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a Jobbik esetében melyik beszámoló tekinthető hitelesnek, illetve hivatalosnak.
A Magyar Idők megkeresésére a szervezet közölte: a törvény egyértelműen előírja, hogy a választáson indult és állami támogatásban részesült jelölteknek és jelölőszervezeteknek a választást követő 60 napon belül kell nyilvánosságra hozniuk a Magyar Közlönyben a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.
Horváth Bálint kommunikációs vezető hozzátette: összességében azt vizsgálják, hogy a pártok és jelöltek betartották-e a kampányban a törvényi előírásokat. Hozzátette: az ÁSZ minden esetben utólagos pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzést végez, amelyet a jelöltek és jelölőszervezetek elszámolásaira, bizonylataira, egyéb dokumentumaira, valamint közzétett adataira alapoz.