Interjút adott a PestiSrácoknak Kövér László. Az Országgyűlés elnöke azt mondta a szombaton megjelent cikkbenaz elmúlt napok ellenzéki tüntetéseiről, hogy „egy neobolsevista társaság randalírozott itt a téren, akik éppen olyanok, mint történelmi elődjeik. Egyrészt kizárólagosságra törnek, másrészt erőszakosak.” Hozzátette: „Ez a fajta embertípus, ha a történelem fordulatai hatalomhoz juttatták, mindig káoszt és hullahegyeket hagyott maga után, akár francia trikolórba, akár barna, akár vörös rongyokba öltözött.” Elmondta azt is, a teljes ellenzéket ebbe a kategóriába sorolja, színtől függetlenül. Parlamenti botrányaikkal kapcsolatban úgy vélekedett: „Az ellenzék újabb és újabb határokat lép át, hogy kiprovokálja a többség ellenlépéseit, amire aztán majd ujjal mutogathat, azt hazudva, hogy Magyarországon lábbal tiporják a demokráciát.”
Kövér László hozzátette, hogy minden elismerése mind a kormánypárti képviselőknek, mind a rendőröknek, mert óriási önfegyelemmel őrizték az alkotmányos rendet. Majd úgy fogalmazott: „2022-ben az országgyűlési választásokon majd arról fogunk dönteni, hogy rábízzuk-e a hazánkat és a személyes sorsunkat arra az ellenzékre, amely szabad szemmel nem különböztethető meg a Kossuth teret meggyalázó csőcseléktől.”
Kövér László beszélt arról is, hogy a tüntetések hangadóit a háttérből a Soros-féle Nyílt Társadalom csapata mozgatja: „Miért másért is láthattuk a tüntetések leghangosabb résztvevői között a CEU-s és más sorosista aktivistákat, mi másért hazudják azt a világsajtóban, hogy a rendőrök, nem pedig a demonstrálók voltak erőszakosak?” – tette fel a kérdést.
A házelnök az interjúban világossá tette: hazaárulónak tartja azokat, akik a választás eredményét semmibe véve külföldi támogatásokat felhasználva erőszakkal akarnak kormányt buktatni és káoszt teremteni.
A kérdésre, miszerint a harmadik kétharmad után nem kényelmesedik-e el Fidesz helyi vezető rétege, a fideszes politikus azt mondta: „Az, ami történik az Országgyűlésben és Budapest utcáin, felfogható egyfajta csapaterősítő tréningként is. […] Nem győztünk egyszer és mindenkorra. Egy újabb választást nyertünk meg, szerencsére a harmadikat sorban, aminek a jelentősége éppen a következő választásig terjed.”