A jobbikosokon túl ilyesmire csak Gyurcsány Ferenc képes, de ő mindig is ebben volt tehetséges.
– Nem lágyította meg a szívét a zsidók listázása helyett ma már européer húrokat pengető Gyöngyösi Márton Jobbik-vezető külföldi nyilatkozata, miszerint „segíteni kell a menekülteknek, együtt kell működni Brüsszellel és harcolni kell a populizmus ellen?
– Amire önök utalnak, az a morálisan semmirekellő része az ellenzéknek, mert a Gyöngyösi-féléket hiba volna intelligenciájukat tekintve lebecsülni – kezdte mondandóját a kormánypárti politikus. Ők úgy képesek 180 fokokkal forgolódni, hogy közben még csak el sem pirulnak. Meg kell mondjam, ez egészen bámulatba ejtő.
A jobbikosokon túl ilyesmire csak Gyurcsány Ferenc képes, de ő mindig is ebben volt tehetséges.
Gyurcsány akár a Jobbikkal való együttműködésről is tud – szemrebbenés nélkül – teljesen ellentétes dolgokat mondani, de a Jobbiknál a hazudozást végtelenül szánalmasan művelik – fejtette ki Kövér László.
– Nyilván azért lehet büntetlenül össze-vissza beszélni, mert a választók egy része nagyon gyorsan felejt.
– A helyzet rosszabb – folytatta az Országgyűlés elnöke. A tömegkommunikáció mai viszonyai között az emberekre hihetetlen mértékű információözön zúdul, aminek nagy része ráadásul szemét. Mindezt minden jóindulattal is képtelenség feldolgozni és értelmezni, a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetni és elválasztani. Ráadásul a hagyományos közösségeink háttérbe szorulása és a virtuális világ agresszív terjeszkedése sem a kommunikáció minőségét emeli. Egy rendes falusi kocsmában ma is akadémiai szintű viták zajlanak ahhoz képest, ami az interneten folyik, arról nem is beszélve, hogy az előbbiben minden véleményt egy, a közösség tagjai számára ismert és megítélt személyiség hitelesít, vagy – ellenkezőleg – hiteltelenít – tette hozzá Kövér László.
– Lehet, hogy megfigyelhető a közélet efféle romlása, de a Jobbik mégiscsak rendkívüli teljesítményt mutat fel a hazudozásban, hiszen a liberális sajtóban és a „házi hírtévének” nyilatkozva akár ugyanaznap képesek totálisan ellenkezőt állítani, például az MSZP-DK-val való összefogásról…
– Nem látok itt ellentmondást. Az előbbiekből az is következik, hogy a szavak nemcsak a súlyukat, de már a jelentésüket is kezdik elveszíteni. Semmi sem számít, mintha nem ugyanazt a nyelvet használnánk. Ez a kampány attól is olyan mérhetetlenül színvonaltalan, hogy nincs benne egyetlen releváns állítás, amivel vitatkozhatnánk. A Fidesz-KDNP-nek ott a programja, amit 1998-ban kezdett megvalósítani, s amit 2010 után folytatott; ott van a mögöttünk hagyott két kormányzati ciklus teljesítménye, páratlan eredménylistája.
De mit tud felmutatni az ellenzék? Hogy ingyen lesz a gáz, víz, villany, ahogy Gyurcsány mondja, vagy harmadával csökkentik a rezsit, mint a szocik hirdetik? Na, ne hülyéskedjünk! Hányszor tetszettek gáz- és villamos energia árat emelni, duplájára, triplájára a 2002-t követő nyolc év alatt, miközben nem volt „gáz-ár-e-me-lés”? Van értelme ilyen emberekkel, ilyen állításokkal vitatkozni?
Nyilván a választási rituálé része, hogy kell valamit ígérni, de az ellenzéknek az elmúlt négy évben csak a tényeket semmibe vevő, kritikának sem tekinthető gyalázkodásra, rágalmakra és üres blöffökre futotta, valódi alternatívát jelentő programra nem.
– Ön szerint hogyan működne a Gyurcsány-Vona-Karácsony-Szél-Fegyőr-kormány?
– Na, ebben véletlenül igazat hazudott Gyurcsány! Fiala János mikrofonja előtt bevallotta, ha ők nyernek, káosz jön. De ahhoz nyerni is kell! Európában, így nálunk is az a szokás, hogy a köztársasági elnök először a választási eredmények szerint legerősebb pártot kéri fel kormányalakításra, s ez nyilván a Fidesz-KDNP lesz, még akkor is, ha esetleg nem éri el az abszolút többséget. Ha mégis odáig jut az egyezkedés, hogy a mai ellenzék vállalkozik kormányalakításra, ki is lenne a miniszterelnök, és mi lenne a közös nevező?
Ugyanaz történne, mint Görögországban vagy Olaszországban, jönne egy úgymond pragmatikus csapat, az élén egy Bajnai 2.0-val!
Azaz valamelyik bank kádererraktárából kiállítanának egy miniszterelnököt a „káoszt áthidalandó”. Tennék ezt éppen azok, akik ma az ellenzék pártjait finanszírozzák, majd szépen rávezetnék őket, hogyan lehet mégiscsak összeállni az Országgyűlésben a másik megvetett riválissal, legalább addig, amíg sikerül szétverni mindent, amit nyolc éven át ez az ország elért.
-Lehet az ilyen ellenzéket pusztán ellenfélnek és nem ellenségnek nevezni?
-Nagyon súlyos minősítés egy demokráciában az ellenzéket saját népe ellenségének nevezni. Ha ezt tesszük, a demokrácia végére jutunk el, ezért indokolt az óvatosság. Hadd közelítsek inkább máshonnan! Nyugat-Európában pontosan az zajlik, mint nálunk, igaz, itt még csak az ellenzéket sikerült Soroséknak behálózni. Már kristály tisztán látszik, hogy egy világhatalmi játszma háborús terepe vagyunk, aminek a lényege, hogy a gigantikusra nőtt tőkekoncentrációk profitmaximalizáló törekvéseinek útjából el kell takarítani a nemzetállamokat. Ebben a háborúban vannak olyan politikai vezetők, akik elárulták a saját népüket, tehát nem a saját választóikat képviselik, hanem azokat, akiktől a zsoldot kapják. Ennek az üzleti háttérhatalomnak az igényei szerint hoznak döntéseket, úgy szavaznak a parlamentjeikben. Ezzel a levezetéssel már ki lehet jelenteni, hogy a nevezettek a saját népük ellenségévé válnak.
Ezek az emberek ráadásul prímán érzik magukat a júdásszerepben, ne is várjunk tőlük egy csöpp lelki furdalást se, pláne szégyenérzetet! Hiszen ők mindig is lenézték a plebs-t, a populus-t. Emlékezzünk csak rá, amikor Gyurcsány Ferenc még kormányzati karrierje előtt, úgymond sikeres privatizátorként a Népszabadságban azt nyilatkozta, hogy nem annak van több befolyása a politikában, aki százezret visz haza, hanem annak, aki milliókat. Ennyit gondol ő a demokrácia lényegéről!
Így megy ez a nagyvilágban is: ha van pénz, jár mellé a hatalom is, nehogy már a „hülye szavazók” érdeke érvényesüljön a politikában! A magyar ellenzék egyik fele, például Gyurcsány ennek a globalista elitnek a része, még ha csupán jelentéktelen perifériális helytartók is abban a hierarchiában. A másik fele, a jobbikos és LMP-s fiúk, lányok illetve azok, akik „majd ha felnőnek, eldöntik” pedig a hasznos idióták sorába tartoznak. Vannak ugyan átfedések, hiszen Szél Bernadett is összekavarodott a Soros-hálózattal, őt mégsem sorolom a cinikus gazemberek közé, róla mégis könnyebb elhinni, hogy szegény semmit sem ért abból a világból, amiben él.
A továbbiakban Kövér László közölte: az ellenzéket ismerve teljességgel elképzelhetőnek tartja, hogy csalással próbálkoznak majd a választáson, de szerinte 2002 óta a fideszesek is láttak már egyet-mást és résen lesznek országszerte.
A házelnök véleménye szerint akik elhiszik, hogy „a miénk minden idők legkorruptabb kormánya”, azoknak üzeni:
„szavazzanak bátran ránk, hiszen a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb nyolc éve áll mögöttünk, csupa-csupa olyan eredménnyel, amelyekből – valószínűleg – még ők és családjuk is hasznot húzott.
Kövér László úgy fogalmazott:
-Kívánok tehát a következő 28 évben is sok ilyen „korrupt” kormányt, mint a jelenlegi, hogy miközben „mindent ellop”, az ország mégis ilyen ütemben épüljön, és minden családnak több maradjon a pénztárcájában
– mondta az Országgyűlés elnöke.
A Kövér Lászlóval készült teljes interjú elolvasható a Pesti Srácok oldalára kattintva.