Kövér László felidézte az erdélyi barcasági, hétfalusi csángóknál tett látogatását, kiemelve: napjainkban minden európai embert fenyeget az a veszély, hogy hontalanná válik európai szülőföldjén, ezért a csángó magyar sors – „a moldvai, a gyimesi vagy a hétfalusi csángó testvéreink sorsa” – mélyen európai sors is.
Az Országgyűlés elnöke szerint így van ez akkor is, ha „sok európai polgártársunk” minderről még nem tud, vagy nem akar tudomást venni.
Az európai embereknek ugyanis napjainkban kell szembesülniük azzal a veszéllyel, amellyel a csángó magyarok több mint egy évszázada kénytelenek farkasszemet nézni: az identitásuk mesterséges és erőszakos megváltoztatásának veszélyével, hogy minél biztosabban alávethetők, uralhatók és kifoszthatók legyenek – fejtette ki Kövér László.
Rámutatott: a XXI. századi „szép új világunkban” egy idegen uralom és idegen érdek alá hajtandó közösségnek nem a területét vagy országát, hanem a tudatát szállják meg először.
Ezen tudatfoglalásnak az alapművelete, hogy a közösséget megpróbálják kiforgatni kulturális és nyelvi, nemzeti, vallási, családi identitásából. Azért éri például célzatos támadás napjainkban az európai emberek – németek és franciák, olaszok és svédek, románok és magyarok – nemzeti önazonosságát, próbálják gyengíteni vallási kapaszkodóikat, próbálják szétzilálni a családi kötődéseiket, feszegetik manapság már a nemi identitásuk határait is, mert a XXI. századi nagy geopolitikai küzdelmekben Európa célponttá vált – mondta, hozzátéve: az európai országok és társadalmak Európán kívüli érdekek meghódítandó és alávetendő erőforrásaivá váltak.
Úgy látta: ebben a hatalmi küzdelemben a célhoz vezető egyik eszköz, hogy az európai embereknek ne szilárd, hanem úgynevezett „fluid”, azaz képlékeny identitásuk legyen, vagyis a valóságban identitás nélkülivé váljanak.
Kiemelte: a csángó magyar közösség a történelme során kénytelen volt elviselni a nyelvi, nemzeti és kulturális önazonosságának megváltoztatására irányuló hosszan tartó kísérleteket. Szerinte az európai embereket napjainkban fenyegető identitásháború és a csángó magyarok lelkét, szellemét a XX. században ért támadások között annyi a különbség, hogy míg a XX. században egy állam – nevezetesen a román nemzetállam – akarta a területén élő csángókra a magyar identitás helyett a románt ráerőltetni, addig a XXI. században államok feletti erős érdekcsoportok akarnak az európai emberekre identitás nélküliséget erőltetni a meglévő természetes identitások helyett.
Kövér László hangsúlyozta: a nehéz sorsú csángó magyarok ügyében különös felelősségük, hogy tudatosítsák román politikustársaikban: az identitás pontosan olyan, mint a szabadság. Nem lesz attól senkinek több belőle, ha elveszi a másét.
A család, a vallás, a nemzeti önazonosság és az azt védő nemzeti állam intézménye egyaránt alapértéke a magyarországi és romániai társadalmak meghatározó többségének, ezen értékek védelme erkölcsi kötelesség mindkét ország tisztességes politikai erőinek – jelentette ki az Országgyűlés elnöke.
Egyre bizonytalanabbá váló világunkban egyre biztosabban sejlik fel a veszély, amely magyarokat és románokat, Magyarországot és Romániát puszta létükben fenyegeti. Ezzel együtt végre meg kellene születnie annak a felismerésnek is, hogy anyagi javainkat és szellemi kincseinket, földrajzi és kulturális közös hazánkat, Közép-Európát, és benne a Kárpát-medencét egymás rovására, egymást gyengítve biztosan nem, csak egymásra támaszkodva, egymást erősítve védhetjük meg a láthatatlan, vagy már egyre inkább látható fenyegetésektől – mutatott rá.
Szerinte ebben a küzdelemben olyan, együttműködésre képes és hajlandó erős nemzeti államokra lesz szükség, amelyek a számbeli többséghez és a kisebbséghez tartozó állampolgáraiknak egyaránt képesek biztosítani a nemzeti önazonosságuk megőrzésének lehetőségét, és szükség szerint képesek szuverén és legitim módon megvédeni polgáraik gazdasági érdekeit a multinacionális ellenérdekekkel szemben.
„Ha a román politikusok a XX. századi korlátozó nemzetállami szerepfelfogást fel tudják cserélni egy új, a XXI. század követelményeihez igazodó, védelmező nemzetállami hivatással, akkor valós esély nyílik arra, hogy a magyar-román államközi kapcsolatokat évszázados történelmi terhektől mentesítsük, arra, hogy országaink egymást erősítsék a geopolitikai változások által fenyegetett állami szuverenitásuk megőrzésében és erősítésében, arra, hogy az erdélyi magyarságnak és csángó magyarságnak – a velük élő románokhoz hasonlóan – valóban biztosított legyen a jövője a szülőföldjén” – fejtette ki Kövér László.
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség huszonegyedik alkalommal rendezte meg a bált, amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök volt.
A csángó magyarok hagyományos budapesti fesztiválja egész estés – tizenkét órán át tartó -, párhuzamosan futó programokból álló rendezvénysorozat. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követték, új helyszínen, a Millenárison.
A színpadi gálaműsor idén az újévköszöntő hejgetéstől a farsangvégi húshagyó keddig tartó időszakot fogta át, bemutatva a moldvai és gyimesi farsangi szokásokat.