Közlekedési dugóba került, és fél órát késett tegnap a Budapest Környéki Törvényszéken tárgyalt büntetőperéről Kovács Béla egykori jobbikos, jelenleg független európai parlamenti (EP) képviselő, aki több mint négyórás kihallgatásán tagadta az unió intézményei elleni kémkedés és a brüsszeli parlament kárára elkövetett költségvetési csalás vádját.
Kovács Béla megismételte a korábban lapunknak már elmondottakat, miszerint EP-képviselőként számos találkozót, megbeszélést bonyolít le, a lobbizás a feladatai közé tartozik, de nem kémkedett, vagy úgynevezett befolyásoló kémkedést sem folytatott. Az uniós parlament illetékeseit ő maga tájékoztatta az ellene kémkedés miatt folyó eljárásról, megkérdezve: van-e valami probléma a személyével.
Kovács szerint nincs vele semmi gond, és továbbra is elláthat bizalmi feladatokat, az EP bizottságainak, misszióinak munkájában pedig részt vehet, és részt is vesz. Kovács állítja: az EP-ben nem értik, egyáltalán miért folyik még ellene az eljárás, miután a vádbeli időszakban bizalmas, minősített adatokhoz nem jutott hozzá, erről igazolást is kapott az unió titokirodáján.
Kovács arra az ügyészi kérdésre, hogy a rendszerváltás előtt, amikor a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult, titkosszolgálati ismereteket is oktattak-e neki, úgy felelt: soha. A volt jobbikos politikus nyilatkozott az orosz katonai hírszerzés ügynökével – mint az a vádiratban szerepel – történt konspiratív egyeztetéseiről is.
A jelenleg független EP-képviselő költségvetési csalásért is felelhet
Fotó: Havran Zoltán
Kovács szerint elképzelhető, hogy a találkozók létrejöhettek, ám – így a magyarázat – orosz beszélgetőpartnere úgy mutatkozott be, mint az ipari és kereskedelmi kamara tagja, majd amikor távozott az országból, megismertette őt az utódjával. Mint mondta, a találkozókon lezajlott információcseréről beszámolt az EP illetékes szerveinek, de az információk között nem volt minősített adat.
A vádlott a védekezés során egyebek mellett azzal érvelt, hogy az elleni indult eljárás a „Krímben kezdődött”, és a megoldást is ott kell keresni, továbbá arra is kitért, hogy bejáratos volt a két ismert orosz olajcég, a Gazprom és a Lukoil legfelső köreibe.
Kovács a tárgyalás szünetében újságíróknak nyilatkozva hülyeségnek nevezte azt a felvetést, hogy a felesége a beosztottja volt Vlagyimir Putyinnak, és azt állította: ő maga két-három rendezvényen találkozott az orosz elnökkel, akivel csak rövid udvariassági beszélgetést folytatott. Csütörtökön a bíróság kihallgatta a költségvetési csalással vádolt három – a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vádirata szerint fantom – gyakornok egyikét is. A vádlott azt állította, brüsszeli gyakornokként csatlakozott Kovácshoz, ám elismerte, az ebből adódó feladatait nem az unió központjában látta el. A tárgyalás november 26-án és 29-én Kovács Béla két másik álgyakornokának kihallgatásával, majd iratismertetéssel folytatódik.
Ismert: Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik EP-képviselője, az Alkotmányvédelmi Hivatal pedig 2014 áprilisában jelentette fel az EU intézményei elleni kémkedés miatt. A KNYF 2017 decemberében emelt vádat a politikus ellen, aki akkor kilépett a Jobbikból.
A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz katonai hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. A vád szerint a céljuk az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázisú, nyíltan unióellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák a közösségi intézményeket, és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.
A költségvetési csalásra vonatkozó – az Európai Csalás Elleni Hivatal jelzése nyomán indult – ügyben a vád szerint a képviselő és három társa több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012–2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal. Kovács szerint emiatt megrovást kapott az EP volt elnökétől, és az okozott kár összegét befizette az EP kasszájába.
