(Cikkünk megjelentése után az OTP helyreigazítási kérelemmel fordult lapunkhoz, mert az egyik kérdésben és válaszban is tévesen szerepel, hogy Csányi Sándor együtt utazott Habony és Demján urakkal a Távol-Keletre. Az OTP Bank cáfolja, hogy Csányi Sándor részt vett az interjúban felmerült távol-keleti utazáson Habony Árpáddal és Demján Sándorral.)
– Hogyan értékeli a parlament tavaszi ülésszakát?
– Nagyon fontos törvényeket fogadott el a parlament. A legfontosabb, hogy a tavaszi ülésszakban is biztosítottuk Magyarország védelmét, többek között a kettős határzárral. Folyamatosan ellenálltunk Brüsszel nyomásának, amely arra irányult, hogy Magyarország engedje be a migránsokat, bontsa le a kerítést, ne védje erővel a déli határokat. Természetesen voltak más fontos törvények is, ilyen volt a költségvetés, amely jövőre a munkából élőknek biztosítja, hogy megint előre tudjanak egyet lépni. Egy sor bérmegállapodást kötöttünk a legkülönbözőbb szektorokkal, elértük, hogy 2010-hez képest a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér a kétszeresére nőtt. Mindeközben folytattuk az adócsökkentést. A családok, a gyermeknevelés támogatása is kiemelkedően fontos volt, ezt igazolják a gyámügyi törvényektől kezdve a családtámogatási rendszeren át az adózási kedvezmények. Tény, hogy nem ezek az intézkedések kavarták a legnagyobb politikai vihart. Fontos azonban különbséget tenni a között, hogy mi az, ami ugyan nagy politikai visszhangot váltott ki, de rövid távú jelentősége nem olyan nagy, és mi az, ami adott esetben csendesen átment a törvényhozásban, de hosszú távon van jelentősége.
– A civilek átláthatóságát célzó törvény azok közé tartozott, amelyek nagy politikai vihart kavartak. Egyes szervezetek már bojkottot hirdettek, mivel jogsértőnek minősítik a jogszabályt. Van esély, hogy visszavonják?
– Biztosan nem vonjuk vissza. Ha a számokat megnézzük, láthatjuk, hogy van 60-65 ezer civil szervezet, közülük a politikai műsort egy fél tucat csinálja. Ráadásul ezek mind Soros György Nyílt Társadalom alapítványhálózatának részei, az amerikai milliárdos üzletember pénzén folytatják a kétségbeesett politikai küzdelmet. Bár sok pénzük van, minden más szempontból – például tagságuk nagysága – alapján törpe kisebbségnek számítanak. Ezért is értelmezhetetlen a polgári engedetlenség meghirdetése. A hangzatos címek – nyitottság, transzparencia, jogvédelem –, amelyek mögé ezek a szervezetek szeretnek elbújni, csak álcának minősülnek. Az ő céljuk az, hogy ráerőltessék Soros programját Magyarországra, vagyis hogy beengedjék a migránsokat. Azért sincs okunk visszavonni a törvényt, mert az Európa Tanács Velencei Bizottsága is azt mondta, hogy a cél legitim, és más országokban is van ilyen törekvés, a magyar szabályozás ráadásul a nemzetközi példákkal összevetve kifejezetten enyhének számít. A testület néhány fontos és jó javaslatát be is építettük a törvénybe.
– Ugyanakkor az Európai Bizottság (EB) már jelezte, hogy vizsgálja, a törvény összhangban van-e az uniós joggal.
– Jó volna, ha az EB a magyar törvényalkotás teljes munkáját figyelemmel kísérné, akkor talán rájönne, hogy a józan ész használata elég fontos. Arra is rájöhetnének, hogy a legfontosabb, hogy demokráciában kikérjük az emberek véleményét különböző kulcsfontosságú kérdésekben. Akkor végre szembesülnének azzal, hogy az európai emberek milliói mit gondolnak például a migrációról, a határvédelemről. Én tehát csak támogatom, hogy kísérjék figyelemmel a jogszabály életbe lépése utáni helyzetet, figyeljék és tanuljanak belőle.
– És ha ebben az ügyben is kötelezettségszegési eljárás indul?
– Akkor végigmegyünk a lépéseken, a végén dönt az Európai Bíróság, amit aztán végre kell hajtani.
– A kvótadöntésben is indult egy eljárás, aminek az lehet a vége, hogy nekünk is ki kell venni a részünket a migránsok átvételéből.
– Mi az Európai Bíróságon megtámadtuk ezt a döntést, meg kell várnunk az ő válaszukat. Ha a bíróság azt mondja, hogy a kötelező kvótát mégiscsak el kell fogadni, akkor majd feltesszük azokat a kérdéseket, amelyek iránymutatást adnak a tekintetben, hogy mit kell csinálni. Fontos kérdésekről van szó. Kiket kell befogadni? Ki dönti el, hogy pontosan kiket? Abba van-e beleszólásunk? Hova kell elhelyezni ezeket az embereket? Budapestre? Csenyétére? Külön menekülttáborba? Mi lesz utána a sorsuk, ott lehet őket fogni? Amennyiben ugyanis nem, akkor egy nap múlva visszamennek Németországba vagy Svédországba. További tisztázandó kérdés, hogy nekünk lehet-e beleszólásunk abba, kik legyenek ezek az emberek, vagy ezt is el kell tűrnünk, mint az 50-es években, amikor egyszer csak közölte a tanács, hogy ezentúl társbérletben velünk lesznek a lakók, abba sem volt beleszólásunk. Fontos még megjegyezni, hogy ezt a kvótadöntést senki nem hajtotta végre, azok sem, akik azt hangoztatják, hogy végre kell hajtani. Csak míg az országok döntő többsége sunnyog, mi pereskedünk az Európai Bíróságon. Érdemes lenne az Európai Bizottságnál megérdeklődni, hogy hány kötelezően betelepíthető migránst fogadtak az EU-ban, akik ott is maradtak. Láttuk, hogy mi történt a Baltikumban, ahová odavittek 800 bevándorlót, három nap múlva aztán azt mondták, hideg van és kevés a pénz, így visszamentek Németországba. Mellesleg Magyarország a kötelezettségszegési eljárások számát illetően az átlagba simul be.
– Egy másik vitatott jogszabály a plakáttörvény, amely végül nem kapta meg a kétharmados támogatást. Az LMP módosító indítványait ugyan elfogadták, de a párt szerint az önök javaslatának köze sem volt az ő elképzeléseikhez.
– Az LMP módosítója abban a formában végrehajthatatlan volt, azt próbáltuk lefordítani egy végrehajtható verzióra. Érdemi változás nem is volt, csupán annyi történt, hogy értelmeztük a piaci ár fogalmát. Az LMP-nek azt a javaslatát is elfogadtuk, hogy mindez kerüljön be a választási eljárási törvénybe, továbbá azt is, hogy a korlátozást terjesszük ki a kormányra, és a politikai célú hirdetések tilalma ne pártokra terjedjen ki, hanem mindenkire.
– Akkor miben hibáztak?
– Ez a törvény valójában a fekete pártfinanszírozás ellen lépett volna fel. Bár az ellenzék folyamatosan hangsúlyozza a korrupció elleni küzdelem fontosságát, mégis, azzal, hogy nem szavazta meg a törvényt, a rendszerszintű korrupció mellett tette le a voksát, vagyis amellett, hogy pártokat feketén lehessen finanszírozni. Holott ez a korlátozás a kormányra és valamennyi pártra vonatkozott volna. Tudjuk, honnan fúj a szél, hiszen a Jobbik úszik az egész plakátügyben. A listaár töredékéért béreltek plakátokat, minden adat, amit eddig közöltek, hazugságnak bizonyult. Nyilvánvaló a bűncselekmény és az adócsalás, aminek kapcsán az illetékes hatóságok már az első adatgyűjtést el is kezdték. Ez az egész arról szól, hogy az ellenzék hogyan tudja magát megvásároltatni.
– Miután Áder János köztársasági elnök visszaküldte a törvényt a parlamentnek, újabb esélyt kaptak.
– Teljesen érthető, hogy a köztársasági elnök visszaküldte a törvényt. Mivel a kétharmados részeket – amelyek az érdemi szabályozást tartalmazták – nem fogadta el a Ház az ellenzék miatt, kizárólag a feles részek léphetnének hatályba. Ezek önmagukban értelmezhetetlenek, mert nem létező joghelyre mutatnak. A parlamentnek hatvan napja van, hogy válaszoljon az elnök úr észrevételeire. Engem felhatalmazott a frakció arra, hogy indokolt esetben a közeljövőben kezdeményezzek egy rendkívüli nyári ülésnapot, amikor az Országgyűlés újra meg tudja vitatni ezt a kérdést.
– Mennyire stabil jelenleg a határvédelem?
– Teljes mértékben, működik a kettős határvédelem és a jogi határzár is. Azok az európai országból érkező hivatalos szervek, amelyek idejöttek megnézni a tranzitzóna működését, azt állapították meg, hogy ez jól működik, ezt kellene tennie mindenkinek, és akkor máról holnapra megszűnne a migrációs válság Európában. Megjegyzem, a bevándorlókon is segítünk ezzel a rendszerrel, mivel így nem adnak feleslegesen 8-10 ezer eurót az embercsempészeknek, hogy illegálisan bejöhessenek Európába.
– Lesz máshol is kerítés?
– Ha azt látjuk, hogy a migrációs nyomás bármely határszakaszunkon, amely nem schengeni határ, erősödik, akkor természetesen megtesszük a szükséges lépéseket. Jelenleg azonban erre nincs szükség, már csak azért sem, mert a románok is védekeznek a saját határaikon.
– A Jobbik se szegény, se gazdag migránst nem akar az országba. A letelepedési kötvényt ugyan kivezették, most mégis – sajtóhírek szerint – Habony Árpád a letelepedésikötvény-program miatt utazott egy magángéppel a Távol-Keletre Demján Sándorral és Csányi Sándorral. Ezek szerint mégsem szüntették be véglegesen?
– Úgy döntöttünk, hogy Magyarország finanszírozásához nincs már szükség letelepedési kötvényekre, ezért beszüntettük a programot. Az, hogy Habony Árpád ebben az ügyben utazott volna ki, teljes képtelenség. A sajtóban megjelent hírek alapján annyi történt, hogy Habony, Csányi meg Demján elmentek Makaóra kártyázni. Ha van rá pénzük, tegyék, én ezt pénzkidobásnak tartom. A Fidesz viszont nem korlátoz senkit abban, hogy a saját pénzét hogyan költi el. Az pedig, hogy a letelepedésikötvény-programot összehozzák a migrációval, teljes agyrém. Hozzáteszem, ez a „gazdag migráns–szegény migráns” is értelmetlenség, mert a helyzet az, hogy aki letelepedési kötvényt vásárol, és ezért jogszerűen lép be az EU területére, nem lehet illegális bevándorló. A letelepedési kötvény mint intézmény Európa számos országában működik. A Jobbik tehát nem tudja megkülönböztetni a jogszerűt a jogszerűtlentől, ami nem csoda, elnézve, hogy mit művelnek Simicska Lajossal közösen. A jogszerűtlen határátlépő, ha tele van a zsebe pénzzel, ha nem, nem jöhet be az országba. Aki pedig jogszerűen érkezik, mindegy, hogy szegény vagy gazdag, be tud jönni. (Cikkünk megjelentése után az OTP helyreigazítási kérelemmel fordult lapunkhoz, mert a kérdésben és a válaszban is tévesen szerepel, hogy Csányi Sándor együtt utazott Habony és Demján urakkal a Távol-Keletre. Az OTP Bank cáfolja, hogy Csányi Sándor részt vett az interjúban felmerült távol-keleti utazáson Habony Árpáddal és Demján Sándorral.)
– Ön szerint annak milyen üzenete van, hogy a kormányhoz köthető emberek luxuskörülmények között utazgatnak?
– Én sosem tennék ilyet, szerintem ez butaság. Például én ultizni szeretek a barátaimmal, de 10 forintos alapon. Ismét visszakérdezek: írja elő a kormány vagy a parlament, hogy ki mire költheti a saját pénzét? Van, aki pecázik, mások sportolnak, megint mások kártyáznak. Máshogy vagyunk összerakva.
– Áttérve a választásra való felkészülésre, ön szerint melyik az a szavazócsoport, amelynek a megnyerése nehezebb lesz?
– Nem az alapján kell politizálni, hogy hol kisebb a támogatottságunk, hanem hogy mi lenne jó az országnak. Ez alapján próbálunk politikai lépéseket tenni. A családtámogatási rendszer nyilvánvalóan a családalapítási korban lévő generációnak a legvonzóbb. A nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásáról szóló törvény egy másik példa, amelyet nem azért hoztunk, hogy megnyerjük a nyugdíjasokat, hanem a cél, hogy akik még aktívak akarnak lenni ebben a korosztályban, a lehető legrugalmasabb körülmények közt megtehessék ezt.
– Mivel fog telni a nyár?
– A politikában ez az időszak uborkaszezonnak számít, de ez szerintem most nagyjából augusztus 20. körül véget fog érni. Nyilván addig is fogunk foglalkozni politikai kérdésekkel, készülünk a kampányra, de kapkodni nincs okunk, mivel azt látjuk, hogy ha a jövő héten lennének a választások, akkor is el tudnánk indulni. Inkább érdeklődve figyelem, mivel bíbelődnek majd az ellenfelek.