A hulladékgazdálkodással kapcsolatos lakossági szemléletformálásra, a környezettudatos gondolkodás erősítésére 200 millió forint összegben írnak ki pályázatot civil szervezetek, önkormányzatok és egyházak részére – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért felelős államtitkára tegnap Budapesten. V. Németh Zsolt elmondta: a legkisebb igényelhető összeg félmillió, a legnagyobb hárommillió forint. Hozzátette: Magyarországon évente mintegy 3,7 millió tonna lakossági kommunális hulladék keletkezik, harmadának anyagát hasznosítják, illetve komposztálják, további 500 ezer tonnát az energetikában használnak fel. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a legfontosabb a hulladék keletkezésének megelőzése. A pályázatokat augusztus 28-tól lehet benyújtani.
Szakértők szerint kármentesítési alapra lenne szükség
Bár egyre nagyobb mennyiség megy át a szelektív hulladékgyűjtési rendszeren Magyarországon – csak a fővárosban közel húszezer tonnával nőtt az ily módon kezelt mennyiség 2010 és 2015 között – sok esetben még a környezettudatos fogyasztók is bizonytalanok, hogy mit melyik gyűjtőben kell elhelyezni. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. szóvivője lapunknak elmondta, a házhoz menő és a gyűjtőszigetes rendszerekbe a műanyagok közül alapvetően a csomagolási anyagok, PET-palackok dobhatók be, ám a hungarocellt csak a hulladékudvarokban fogadják. – A kompozit anyagok, mint például a csipszeszacskók, csokipapírok nem újrahasznosíthatók, ezért ezeket a kommunális hulladékok közé kell dobni. Azonban a szintén kompozit anyagú tejesdobozokat újrahasznosítják, így ezeknek a vegyes papíros edényzetben van a helyük – közölte Dorogi Gabriella.
A szelektív edényzetekben elhelyezett hulladékok tisztasági előírásai kapcsán a szóvivő elmondta: papírból minden bedobható, ami ételmaradékkal és egyéb idegen anyaggal nem szennyezett, de ha kevés morzsa van a zacskókban, vagy kisebb méretű zsírfoltok a pizzásdobozokon, az nem akadályozza az újrahasznosítást.
A műanyagok elhelyezéséről közölte: csak azt érdemes bedobni a gyűjtőhelyre, ami tiszta, vagy egyszerű vizes öblítéssel tisztára mosható. Az étolajos flakont vagy margarinosdobozt ne mossuk el mosószerrel, forró vízzel, mert az így termelt zsíros szennyvízzel, valamint a felhasznált energiával nagyobb mértékben terheljük a környezetet, mintha azt a kommunális gyűjtőbe dobnánk, és az energetikailag hasznosulna.
Patt Kiskunhalason
Még nem szállították el a kiskunhalasi telepről az évekkel ezelőtt ott lerakott, mintegy ezertonnányi veszélyes hulladékot tavalyi beszámolónk óta. A szakértők jelenleg 150 millió forint körüli összegre becsülik a kármentesítés költségeit, ám a Greenpeace felmérése szerint egyre több vegyi anyag, és nehézfém kerül a talajba és a levegőbe, így a szervezet vegyianyag-szakértője szerint a mentesítés ennek sokszorosába is kerülhet majd. A hulladékot elhelyező és az azóta felszámolt Bács-Reál Kft. egykori tulajdonosát papíron semmilyen felelősség nem terheli, a földterület jelenlegi birtokosa pedig annak ellenére gondolja úgy, hogy az állam dolga lenne elhordani a hulladékot, hogy a telep megvásárláskor már tudott a szennyező anyag létéről. Az üggyel foglalkozó civil szervezetek szerint a probléma egyik oka az, hogy a veszélyes hulladékot kezelő cégeket nem kötelezik kármentesítési alap létrehozására. (K. A.)
