Kettős célja van a kormányzat két esztendeje indított otthonteremtési programjának: demográfiai és gazdasági. Egyik oldalról ugyanis a gyermekvállalást könnyítik és ösztönzik a támogatások, hiszen például a program egyik fő pillérét, a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) csak gyermekesek tudják igénybe venni. Noha vannak már előrelépések ezen a téren is, a demográfiai eredmények – több születendő utód, növekvő magyar termékenységi ráta – nyilvánvalóan csak évekkel később látszódhatnak.
Egyre több a csokos
Annyi mindenesetre már most elmondható a csokot kezelő pénzintézetek beszámolói alapján, hogy egyre több a nagycsaládos, illetve egyre többen vannak olyanok az igénylők között, akik nem korábban megszületett gyermekeik után, hanem a tervezett utódaikra tekintettel veszik igénybe az állami milliókat. A csok 2015 júliusi bevezetése óta idén június végéig eltelt két év alatt csaknem 51 ezer család kapta meg a támogatást.
A kedvezmény igénylését szabályozó előírásokon menet közben számos ponton könnyítettek, ami felgyorsította a kérelmezést, és kibővítette a lehetőséggel élni tudó családok körét. Ez jól látszik az adatokon, hiszen míg a bevezetés után fél év alatt 10 300 család kérelmezte a támogatást, az azt követő másfél évben már több mint 40 400. A családok két év alatt összesen 136 milliárd forintnyit támogatást vettek igénybe. A teljes otthonteremtési programra az idén 211 milliárd, jövőre 236 milliárd forint van előirányozva a költségvetésben.
Rekordokat döntenek a Fejlesztések
A másik, gazdasági célkitűzés eredményeiből már rövid idő elteltével is több látszik. Az új építéseket ösztönző lépések, mint a lakásértékesítés forgalmi adójának 27-ről 5 százalékra csökkentése és a csok révén kimozdultak mélypontjukról a lakásépítések. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly 9994 új lakás készült el, 31 százalékkal több, mint 2015-ben. Az idei első fél év során 5004 új lakást adtak át, ami 2016 ugyanezen időszakához képest újabb 46 százalékos fellendülést jelent. Szakértői becslések szerint a 15 ezret is meghaladhatja az idei évben elkészülő új lakások száma. Sőt a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásai szerint jövőre 30 ezer körülire kúszhat föl ez a mennyiség, amely évtizede nem látott nagyságrend lenne.
Az építkezési kedv meglódulását a tervezett lakások száma még látványosabban mutatja. E szerint 2016-ban 31 559 lakás építése kapott engedélyt, illetve ennyit jelentettek be, ami az előző évi mennyiség két és félszerese. Az idei első fél évben aztán további negyven százalékkal, 19 823-ra nőtt az engedélyek és egyszerű bejelentések száma 2016 első hat hónapjához viszonyítva. Az EBI építésaktivitási jelentés szerint 2000 óta nem indultak olyan értékben többlakásos építési projektek egyetlen fél év alatt, mint 2017 első hat hónapjában.
Szaporodó családi házak
Azonban nemcsak a lakásfejlesztők által építendő többlakásos társasházak építése kezdődött el, hanem a családi házas építkezés is új lendületet vett. Főként a kisebb településeken, ahol az alacsonyabb telekárak miatt sokkal többet érhetnek az állami támogatások egy családi ház felépítéséhez, mint a nagyvárosokban. A saját otthon létrehozását az építésügy átalakítása is elősegítette. A 2016 elején bevezetett egyszerű bejelentést ma már mérethatártól függetlenül minden egylakásos új épületnél alkalmazni kell, ha magánszemély az építtető, de a házbővítéseknél sincs szükség engedélyeztetésre, ha a hozzátoldással a lakás hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.
Ezzel a korábbi, legalább 50 napot igénybe vevő, de hiánypótlással akár 5-6 hónapig is elhúzódó építési engedélyeztetési eljárás helyett az elektronikus építési napló megnyitása után 15 nappal akár meg is kezdhető a kivitelezés. Mindezek révén az első fél évben 5271 egylakásos házat jelentettek be, míg a csok és az egyszerű bejelentés bevezetése előtt, 2015 első felében ennek kevesebb mint fele, 2437 családi ház kapott csupán engedélyt.
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.