A december 13-i kormányülésre készült előterjesztés három verziót tartalmaz, eszerint az ápolók, az orvosok és az asszisztensek két-, három- vagy négyheti alapbérüknek megfelelő összeget kaphatnak még karácsony előtt.
Az érdekképviseletek, amelyek az egyszeri bérkiegészítést szorgalmazták, ragaszkodnak ahhoz, hogy minden egészségügyi dolgozó, beleértve az egészségügyi intézmények gazdasági-műszaki személyzetét is, egy teljes havi bért kapjon. A kétheti bér kifizetése információink szerint mintegy nettó tízmilliárd forintba kerülne.
Részben ezzel a lépéssel kompenzálnák az egészségügyieket azért, mert az idén januárban meglépett, illetve a jövő januárban esedékes általános minimálbér-, illetve garantáltbérminimum-emelés nyomán az egészségügyi jövedelmek már alig tükrözik a 2016-os ágazati bérmegállapodással elért eredményeket.

A munkavállalók két-, három- vagy négyheti alapjuttatásukat kaphatják meg
Konkrétan arról van szó, hogy például a tapasztalt ápolók alig keresnek többet, mint a frissen végzettek, illetve, hogy mivel a minimálbér-emelés az egész nemzetgazdaságban emelte a jövedelmeket, az egészségügyiek ismét hátrébb csúsztak az ágazatok közötti bérrangsorban.
A 2018 eleji újabb általános minimálbér-, illetve bérminimum-emelés tovább rontaná a helyzetet, ezért sürgetik az egészségügyi érdekvédők, hogy a jövő novemberben esedékes szakdolgozói fizetésemelést hozzák előre januárra. Ez esetben a körülbelül 76 ezer egészségügyi dolgozóból alig kétezer fő alapbére lenne csak a nemzetgazdasági minimumon. Úgy tudjuk, a béremelés előre hozatalára már rábólintott a kormány.
A 2016-os bérmegállapodás alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek bére tavaly ősszel bruttó 107 ezer, idén 100 ezer forinttal nőtt, míg az egészségügyi szakdolgozók alapbére tavaly 26,5, idén 12 százalékkal nőtt, 2018-ban és 2019 pedig bruttó 8-8 százalékos alapbéremelést rögzített a megállapodás. Az ágazati bérmegállapodásnak köszönhetően érdemben nőttek a fizetések az egészségügyben az elmúlt időben.
A KSH adatai szerint idén az első kilenc hónapban az egészségügyben több mint 272 ezer forint volt az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, szemben a tavalyi 236 ezer, illetve a 2015. évi 213 ezer forinttal. Bár pontosan nem tudják, de ez lehet az oka annak, hogy – mint arról az egészségügyi államtitkár egy tegnapi szakmai konferencián beszélt – az elmúlt időben megugrott a teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyiek száma.
Emögött Ónodi-Szűcs Zoltán szerint az állhat, hogy az eddig kényszervállalkozóként dolgozó orvosoknak a magasabb bérért már jobban megéri alkalmazottnak lenni, mint közreműködői szerződéssel dolgozni.