E szerint az idei költségvetésből 1 milliárd 70 millió forinttal több jut a gyógyító-megelőző ellátás finanszírozására.
Több mint 600 milliós többlet egészségügyi intézmények áramellátására
Több mint 600 millió forintot csoportosít át a kormány egészségügyi intézmények áramellátására. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.
E szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetbe besorolt, központi költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatók idei villamos energia ellátásához biztosítanak több mint 642 millió forintos többletforrást, a rendkívüli kormányzati intézkedések terhére.
Az Ab megsemmisítette a cégek kényszertörlésével kapcsolatos egyik törvényi rendelkezést
Az Alkotmánybíróság (Ab) Magyar Közlönyben hétfőn kihirdetett határozata ez év december 31-ei hatállyal megsemmisítette a cégnyilvántartásról szóló 2006. évi V. törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint ha egy céget kényszertörlési eljárásban törölnek a cégjegyzékből, akkor eltiltják azt, aki az eljárás megindításakor vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt.
A megsemmisített rendelkezés szerint az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.
A konkrét ügyben az eltiltás ellen fellebbezett egy cég vezető tisztségviselője, mert a kényszertörlési eljárás megindításához vezető eljárás megindulásakor már nem volt a cég vezetője, így a cég törlése álláspontja szerint nem róható az ő terhére. Az eltiltott tisztségviselő szerint a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenes, sérti a jogbiztonság követelményét, mivel az eltiltást olyan volt tagokkal és vezető tisztségviselőkkel szemben is alkalmazandó, akiknek a felelőssége nem állapítható meg a kényszertörlési eljárás megindítása miatt.
Az Ab határozata rögzíti, hogy a kényszertörlési eljárás alapvetően szankciós jellegű, a cégbíróság törvényi kötelezettségek elmulasztása esetén indíthatja meg a céggel szemben. Az eltiltás indoka a közérdek és a hitelezői érdekek védelme a tisztségükkel visszaélő vezető tisztségviselőkkel szemben. A jogalkotó ezen túlmenően abból indult ki, hogy a kényszertörlési eljárás eredményeként bekövetkezett törlés jellemzően felróható a vezető tisztségviselőnek. A támadott szabályozás szerint a felelősség alapja a vezetői tisztség adott időszakon belüli betöltése, és a cég kielégítetlen tartozásának ténye: ezekhez a jogalkotó a felróhatóság megdönthetetlen törvényi vélelmét fűzi.
Az Ab ugyanakkor kimondta, hogy a törvényi vélelem egy személy elleni súlyos, a cselekménnyel arányba nem állított jogkövetkezmény alkalmazásához vezet, és e tekintetében a jogalkotó nem biztosított lehetőséget a törvényi vélelem megdöntésére. Aránytalan alapjog-korlátozás az, hogy az eltiltással fenyegetett vezető tisztségviselőnek nincs lehetősége, hogy kizárja a kényszertörléshez vezető okok létrejöttében való személyes közrehatását, a törvényi vélelmet érdemben megdönthesse, illetve az sem biztosított, hogy a bíróság a vezető tisztségviselő magatartásához mérten arányosan alkalmazza az eltiltás szankcióját, és így biztosítsa az eltiltás mögötti alkotmányos cél érvényesülését.
Mindezek miatt az Ab 2018. december 31-ei hatállyal megsemmisítette A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006-os törvénynek támadott rendelkezését. Az Ab 15 tagja különvélemény nélkül hozta meg döntését.