A kormány megkezdte az új gyülekezési törvény parlamenti elfogadásának előkészítését, hogy korrigálja az Alkotmánybíróság (AB) által megállapított mulasztásos alkotmánysértést. Az ezt bejelentő Trócsányi László igazságügyi miniszter kiemelte: javaslataik kidolgozásakor figyelembe veszik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatát, meghallgatják a tudomány képviselőit, a jogalkalmazók álláspontját, s a törvény szövegének kidolgozása során ötpárti egyeztetést is kezdeményeznek a parlamenti frakciókkal.
Pintér Sándor belügyminiszter hangsúlyozta: a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve mindenképpen úgy kívánják majd feloldani az alapjogok ütközését, hogy a demonstrálók is elégedettek legyenek és a rendőrség is fent tudja tartani a közrendet. Rámutatott: újdonság az AB határozatának az a része, amely szerint a demonstrációk betiltása esetén a rendőrségnek alternatív helyszíneket kell ajánlania a szervezőknek. A rendőrség ezentúl tiltó határozataiban írásban tesz javaslatot a lehetséges területekre.
Az Alkotmánybíróság a mulasztásos alkotmánysértést egy olyan beadvánnyal kapcsolatos döntésében állapította meg, amely arról volt hivatott dönteni egy magánszemély beadványa alapján, hogy 2014-ben jogszerűen tagadta-e meg az utcai tüntetés jogát a demonstrálni szándékozóktól bíróság a Kúriánál, illetve az Orbán Viktor miniszterelnök és Csányi Sándor OTP-bankelnök magánlakásainál megtartani tervezett tiltakozásokkor.
A testület úgy döntött: a vitatott bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, és így elutasította az alkotmányjogi panaszt. Az AB szerint a demonstrációk szervezőinek lehetőségük volt a tüntetések be nem tiltott helyszínein a tiltakozások megtartására, és így véleményük szabad kifejtésére, ezért nem sérült aránytalan mértékben a békés gyülekezéshez való joguk. Az AB a közéleti szereplők magánlakásainál zajló tiltakozásokkal kapcsolatban azt hangsúlyozta: a békés gyülekezéshez való jog technikai korlátozás alá vehető a szintén alaptörvényben biztosított magánszférához való jog védelme érdekében.
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint egy a változtatásra már rég megérett törvényt kell újraalkotni. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője úgy látja: most teljesen új gyülekezési törvényt kellene létrehozniuk a jogalkotóknak, mivel a jelenlegi a megfogalmazási és szerkezetei hiányosságok miatt nem egyértelmű az olyan fontos fogalmak tekintetében, mint az egyes események megtiltása, betiltása vagy feloszlatása. Szerinte fontos, hogy az új jogszabály is rendelkezzen arról, hogy bíróság vagy népképviseleti szervek munkája ne legyen demonstrációkkal akadályozható. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az új törvény már pontos eljárásrenddel fog szolgálni a jogalkalmazóknak a szólásszabadság részét képező gyülekezési jog és a mindenkit megillető magánszférához való jog arányos megítéléséhez.
Az MSZP, az Együtt és a TASZ szerint az AB feláldozta a gyülekezési jogot a politikai lojalitásért, mivel helyben hagyta azt bírósági döntést, amely nem engedélyezte a miniszterelnök otthona elé tervezett tüntetést.