Radó Péter, a Civil Oktatási Platform egyik fő szakértője 2010-ben még éppen azt kritizálta egy tanulmányában, amit most a kormány oktatáspolitikája ellen tiltakozók egyik vezéralakjaként visszasír – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumokból. A civil közoktatási platform egyik ismert szakértője korábban a liberalizált tankönyvpiac hátrányait ecsetelte egy tanulmányában; a platform – amelyben egyébként a tankönyvkiadói lobbi is képviselteti magát – egyik fő követelése pedig éppen a tankönyvválasztás korábbi rendszerének visszaállítása. Radó Péter tehát a korábbi elemzésben még az MSZP–SZDSZ-kormányzat alatti tankönyvrendszerről fogalmazott meg súlyos kritikákat. Ő egyébként annak a cégnek a vezető elemzője, amely többek között a Kliknek, az Oktatási Hivatalnak, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, valamint a Magyar Nemzeti Banknak is dolgozott, és részt vett a pedagógusminősítés kidolgozásában is.
A Tankönyvpiac és tankönyvpolitika Magyarországon című, 2010-es kutatási anyagban Radó még kifogásolja, hogy az iskolák megvásárolhatnak nem akkreditált könyveket, mellyel közpénzt használnak fel nem minőségbiztosított termékekre, azaz olyan kiadványokra folytak el közpénzek, amelyeket az állam nem ellenőrzött. Megállapítja azt is, hogy a gyakorlatban nem érvényesültek a szülők jogai, vagy hogy a célok kijelölése fölött nem volt tartalmi kontroll. Talán a legárulkodóbb mégis az a kijelentése, hogy nincs összhang a különböző tartalmi szabályozók között, a tankönyv-engedélyezés a legyengült tantervi szabályozáshoz igazodik, kimeneti szabályozók vagy nincsenek, vagy nem szempontjai az engedélyezésnek. Ezzel ugyanis mind a most tiltakozók egy része által visszasírt korábbi Nemzeti alaptantervet, mind pedig magát a tankönyvpiaci szabályozást is leminősíti.
