A kollektív szerződés a munkáltató és a munkavállalók egyéni munkaviszonyból származó jogait, kötelezettségeit, valamint a szerződést kötő munkáltató és a szakszervezetek kapcsolatrendszerét szabályozhatja. További fejlemény, hogy szociális sztrájktárgyalás témájában az MSZ EDDSZ-hez hivatalosan is kapcsolódott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ).
– Az aktuális kérdéseken túl a szakszervezetek felvázolták a jövőbeni együttműködési elképzeléseiket.
Az MKKSZ csatlakozott az MSZ EDDSZ-megbeszéléshez, és együttesen kezdeményezték az Ágazati Kollektív Szerződés (ÁKSZ) megkötését – fejtette ki Nyitrai Imre, aki hangsúlyozta: a szociális ágazatban dolgozók hosszú távú munkabiztonságát célzó, fenntartói körtől függetlenül minden munkavállalónak előnyökkel járó kezdeményezés részleteinek kidolgozása érdekében hétfőn folytatják a tárgyalásokat.
Nyitrai Imre kifejtette: a kormány három év alatt 60 milliárd forintot fordít a szociális szféra bérrendezésére. – Több bérpolitikai intézkedés született, amelyekkel az ágazati bérek beérték, néhány esetben meghaladták az egészségügyi ágazat béreit, ősszel pedig benyújtjuk a munkaközi szünetre vonatkozó javaslatot, és 2016-ban véglegesítjük az ágazati életpálya további elemeit is – emelte ki. A politikus reményét fejezte ki, hogy a napokban összeülő Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum (SZÁÉF) keretei között nem csak e két, aktív és együttműködő szakszervezettel, hanem minden szereplővel folytatni lehet a közös munkát.
Az Emmi a Szociális Ágazati Sztrájkbizottsággal, és Szűcs Viktóriával, annak vezetőjével is asztalhoz ült, akivel azonban továbbra sem sikerült dűlőre jutni. Bár elismerték, hogy a bérrendezések kapcsán ma már a legtöbb kategóriában a szociális fizetések meghaladják az egészségügyi bértábla szintjét, ők a konkrét egészségügyi bérrendszer szociális ágazati bevezetését követelték. – Az ágazati vezetés azonban egy szociális életpálya elindításán dolgozik – mutatott rá Nyitrai Imre. Hozzátette: a másik két követelésük esetén (Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum és munkaközi szünet) elismerték, hogy a kormány figyelembe vette jelzéseiket, és a kért intézkedések megtörténtek vagy elkezdődtek. Szeptember elején a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság további bérköveteléseket fogalmazott meg, ezeket az új feltételeket az Emmi vizsgálja.
Ennek ellenére a kormány úgy véli, hogy a sztrájkbizottság által felvázolt sztrájkkövetelések döntő többségben teljesültek. – Mivel az elmúlt egy év bizonyította, hogy tárgyalásokkal és egyeztetésekkel el tudunk érni eredményeket, bízunk abban, hogy az érdekképviseletek a munkabéke helyreállítása és megőrzése mellett döntenek, és nem lesz sztrájk – mondta Nyitrai Imre.