– A kormány célja, hogy 2030-ra lényegesen több gyerek szülessen. Nem vállaltak túl nagyot?
– A kormány elsősorban a családokat, a gyermekvállalást és a gyermeknevelést kívánja minden lehetséges eszközzel támogatni, hogy a családok biztonságban érezzék magukat. Ha ennek az a hatása, hogy nő a gyermekvállalási kedv, annak nagyon örülünk. Természetesen nem szólunk bele, hogy ki hány gyermeket vállal, ez mindenkinek a saját döntése. Arra az erőforrásra támaszkodunk, amely megvan a magyar emberekben, hiszen ma a fiatalok átlagosan legalább két gyermeket szeretnének. Ha segítünk nekik elérni ezt a vágyott célt, akkor nem tűnik irreálisnak a 2,1-es ráta elérése.
– Ez elegendő is?
– Úgy gondolom, hogy igen, elég lehet. Csak meg kell nézni az elmúlt öt évet. Csökkentek az adók, a családok terhei, számos, a családokat segítő intézkedést hoztunk, magasabb jövedelem és több pénz van a családoknál. Öt év alatt 20 százalékkal emelkedett a gyermekvállalási kedv Bízom benne, hogy ez a dinamika megmarad.
– Azzal együtt, hogy a Ratkó-unokák lassan a szülőképes koruk végéhez érnek?
– A Ratkó-korszakban születettek gyermekei a most 40 év körüli generáció. Ebben a korosztályban várható, hogy még szép számmal születnek gyermekek. A családvédelmi programunkkal éppen olyan lehetőségeket biztosítunk, amelyek ezt a generációt tudják számottevően segíteni. A 35–44 év közötti korosztályban 780 ezer nőről beszélünk, csaknem kétharmaduk egy vagy két gyermeket nevel. Tehát ha ők úgy érzik, hogy még vállalnának gyermeket, a kormánytól kapnak ehhez támogatást.
– Az ebbe a korosztályba tartozó nőknél nem feltétlenül saját döntés, hogy lesz-e családjuk vagy sem. Egyre többen küzdenek meddőségi problémákkal.
– A meddőség létező, sokakat érintő probléma. Az érintettek támogatása érdekében a közelmúltban döntött a kormány a lombikprogram finanszírozásának bővítéséről. Csökkentjük a kezeléshez kapcsolódó költségeket, növeljük a hozzáférést, fejlesztjük a lombikcentrumokat.
– Ez mit jelent?
– Növeljük a kapcsolódó gyógyszerek tb-támogatását, bővítjük a kapacitásokat, könnyebben elérhetővé tesszük a lombikprogramot.
– A most bejelentett, januártól élő intézkedések egyike a diákhitellel rendelkezők támogatása. Ez pontosan mit takar?
– 2018. január elseje után annál, aki az első gyermekével várandós, a betöltött harmadik hónaptól a gyermek kétéves koráig felfüggesztjük a törlesztést, a második gyermek esetében a tartozás felét elengedjük, míg harmadik gyermek születésénél a teljes hitel megfizetése alól mentesül az édesanya.
– Mindkét diákhitelnél?
– Igen.
– Mennyi embert érinthet ez?
– Csaknem 116 ezer olyan fiatal nő van, aki jelenleg diákhitellel rendelkezik.
– A kiváltás életkorhoz kötött?
– Nem. Az a nő, akinek ilyen hitele van és vállal gyermeket, élhet ezzel a lehetőséggel.
– Fedezet van rá?
– Ez mintegy 1,5 milliárd forintot jelent jövőre, ami most már szerepel a költségvetési javaslatban.
– A kormány a jelzálogkölcsönök terén egy-egy millió forintot vállalna át a jövőben. Ez csak lakáshitelre vonatkozik, vagy köztartozásra és szabad felhasználású hitelre is?
– Alapvetően az ingatlanokra vonatkozó jelzáloghitelekre vonatkozik, hiszen nagyon sok olyan pár vagy család van, akik még a korábban felvett hiteleket fizetik.
– Lehet a támogatást előre vállalt gyermekre igényelni, mint a csok esetében?
– Nem. De a már megfogant magzatra a várandósság harmadik hónapja után megkaphatják a támogatást.
– Ez a jelzáloghitel-támogatás a jövőben felvett hitelekre is érvényesíthető?
– Alapvetően azokat szeretnénk segíteni, akik a meglévő kölcsöneiket nyögik. Ez a lépés illeszkedik a devizahiteleseket megsegítő intézkedések sorába.
– Ez jelenleg hány családot érint?
– Majdnem egymillió családnak van ma jelzáloghitel-tartozása.
– Mekkora ennek a költségvetési vonzata?
– Tízmilliárd forintos nagyságrendről beszélünk. A jövőben derül majd ki, mennyien élnek ezzel a lehetőséggel, hányan vállalnak még gyermeket. Fontos, hogy a csokhoz hasonlóan felülről nyitott előirányzatról van szó, ami azt jelenti, hogy mindenkin segítünk, akit megillet a támogatás. Olyan nincs, hogy kiürül a kassza.
– Orbán Viktor miniszterelnök újabb bölcsődefejlesztési programot hirdetett, komoly anyagi ráfordítással. Korábban már bejelentettek egy 100 milliárd forintos fejlesztést. Ez annak a része?
– A kettő természetesen összefügg. Most újabb támogatást nyújtunk hazai forrásból új bölcsődék létrehozására. Azt látjuk, hogy regionálisan nagyon eltérőek az igények, ezért mi célzottan oda adunk pénzt, ahol leginkább szükség van rá.
– Ezt az önkormányzatoknak kell jelezniük?
– Pontosan tudjuk, hogy az ország egyes településein mennyi 3 év alatti gyermek és hány férőhely van, mennyien jelentkeznek bölcsődébe az adott évben. De az önkormányzatok, illetve a fenntartók pályáznak majd. A rendszer rugalmas, attól függően, hány gyermekről van szó.
– Van erre kapacitás?
– Képezzük a bölcsődei kisgyermeknevelőket, nagyobb fizetést biztosítunk nekik, fejlesztjük az infrastruktúrát, biztosítjuk a jogszabályi hátteret, valamint növeljük a finanszírozásra szánt keretet. Ennek megfelelően jövőre az idei támogatás több mint kétszeresét adjuk, ami azt jelenti, hogy 36,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre a jelenlegi 16,5 milliárd forinthoz képest. Ezzel jobban megéri az önkormányzatoknak is, mert nem lesz ráfizetéses fenntartani és működtetni az intézményeket.
– Van elég kisgyermeknevelő, illetve dadus?
– Nem állunk rosszul, a bérek emelésével vonzóvá vált ez a szakma. Ezen kívül a felsőfokú képzést úgy bővítettük, hogy minél többen tudjanak bejutni és diplomát szerezni. A jelentkezők száma egy év alatt két és félszeresére nőtt. És még valami. A családi bölcsődék egyik nagy előnye az, hogy, nem kell szakirányú végzettséggel rendelkezni az üzemeltetésükhöz. Mindössze egy 100 órás képzésen kell részt venni, és az üzemeltető saját otthonában fogadhatja a kicsiket. Mindez növelheti a vidék megtartó erejét, az édesanyák visszailleszkedését a munkaerőpiacra.
– Anyasági támogatást kaphatnak a jövőben a külföldön szülő magyar édesanyák, és babakötvényt is biztosít az állam. Miért fontos, hogy a határon túl élők vagy külföldön dolgozók előtt megnyissanak egy-két támogatást?
– Nevezhetjük ezt köldökzsinórprogramnak, hiszen van közöttünk egy kötelék, amit szeretnénk erősen tartani. Itt magyar emberekről, magyar gyermekekről, magyar életekről van szó. Ugyanolyan fontosak, mint a Magyarországon született gyermekek, legyenek bárhol a világon. Ezt szeretnénk elismerni. Ez nem jelenti azt, hogy mostantól kezdve minden családtámogatást megkapnak azok is, akik külföldön vállalnak gyermeket. Egyelőre e kettőt nyitjuk meg előttük. Reményeink szerint ez segíti a Kárpát-medencében a szülőföldön maradást is. Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, és egy Kárpátalján élő családnak 64 ezer forint rengeteget jelent kezdőtőkeként. A többiek számára pedig egy olyan jelzés, hogy amennyiben magyar állampolgárként anyakönyveztetik a gyermeküket, mi elismerjük ennek az értékét.
– Mi a helyzet a babakötvénnyel?
– Jelenleg 43 ezer forint jár minden megszületett gyermeknek, ezt követően pedig a Start-számlán keresztül is támogatjuk a család takarékoskodását évente maximum hatezer forintos összegig, amennyiben a szülők is legalább évi hatvanezer forintot fizetnek be a számlára.
– Kell Magyarországon bejegyzett lakcím vagy sem?
– Az benne az újdonság, hogy nem kell.
– A diplomásgyedet miért emelik két évre?
– A gyed alapjáraton is két évig jár. A diplomásgyed lényege, hogy akinek nincs korábbról jogviszonya, de felsőoktatásban tanul vagy frissdiplomás, jogosult legyen egy évig a gyedre. Ezt most két évre emeljük, ami így illeszkedik szervesen és logikusan a családtámogatások sorába.
– Orbán Viktor miniszterelnök a családokat középpontba helyező rendezvénysorozat, a Családok Budapesti Világtalálkozója első napján jelentette be az új családtámogatási intézkedéseket. Milyen visszhangja volt ennek nemzetközi szinten?
– Nagyon sokan irigykednek ránk, mert nem jellemző, hogy a családok ennyire a középpontban legyenek, sokkal gyakoribb, hogy az individualista szemlélet érvényesül. Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy a családi közösségeket segítjük, az emberek közötti összetartozást, összefogást, a szeretetet, az egymás iránti felelősséget. Ezt hangsúlyozzuk és ehhez nyújtunk támogatást. Valóban családközpontú kormányzásról van szó, mert minden területen, legyen szó az adórendszerről, a gazdaság élénkítéséről, otthonteremtésről, infrastrukturális fejlesztésekről, a családokat helyezzük a középpontba. Sokan jelezték, hogy részleteiben is szeretnék megismerni a magyar modellt.
– Ezek szerint máshol is osztják azt a vélekedést, miszerint a demográfiai problémák nem csak az illegális migrációval oldhatók meg?
– Az emberek sok helyen tudják, hogy a népességszám növelésére nem a Willkommenskultur a fenntartható megoldás, hanem az, ha mindenki a saját erőforrásaira koncentrál, amelyek közül a legerősebb maga a család.
– A magyar kormány komoly nemzetközi ellenszélben áll ki a családok mellett és az illegális migráció ellen. Jelenleg kitartanak, de ha túl erős a nyomás, és ránk kényszerítik a betelepítési kvótát, az új helyzetet teremthet a családpolitikában is?
– Minden körülmények között kitartunk az álláspontunk mellett. Erről az útról nem lehet minket letéríteni sem fenyegetéssel, sem büntetéssel, sem bármilyen elmarasztalással. Ugyanez vonatkozik a kormány migrációs politikájára is. A kormány következetesen ugyanazt az álláspontot képviseli az első pillanattól kezdve. Nem a mi hozzáállásunk változott, hanem a körülmények és a környezet. Továbbra sem a tömeges bevándorlásban látjuk a megoldást, szemben a brüsszeli és az európai balliberális politikusokkal. Számomra érthetetlen, miért fáj az bárkinek, hogy mi a magyar családokat támogatjuk.
– A hazai ellenzék sem nézi jó szemmel a családpolitikájukat.
– Próbálnak fogást találni, de nem nagyon sikerül. Nem vagyok megrendülve az ellenzéki támadások miatt, így ezek végképp nem fognak eltéríteni minket a magyar családok segítésétől. Ne feledjük, hogy kormányzása idején a baloldal elvette a családi adókedvezményt, a gyes harmadik évét, megnyirbálta a családtámogatásokat, megszüntette az otthonteremtési programot, és minden megszorításnál a családok hátán csattant először az ostor. Az adóemelésekkel és megszorításokkal legyengítették, elszegényítették a családokat. Ezzel szemben a Fidesz-kormány nem vett el semmit. Nincs egyetlen olyan családtámogatási forma sem, amelyet megszüntettünk volna. Csak hozzátettünk, és ezt tudjuk ígérni a jövőre nézve is. Így nem érzem semmi jogalapját annak, hogy az ellenzék bármit számon kérjen rajtunk.
– Mi a helyzet a civil szervezetek által erőltetett genderlobbival, az abortuszok támogatásával vagy a szingli életre való buzdítással?
– Mi pozitív dolgokat helyezünk a középpontba. A gyermek–szülő kapcsolatot, az emberek egymás iránti tiszteletét, szeretetét, a családok összetartását. A liberális individualizmust lehet szembeállítani a családközpontú gondolkodással, de mi nem atomizálni szeretnénk a társadalmat és nem azt nézni, hogy az egyéni jogok miként diadalmaskodnak a közösség felett. Mi azt valljuk, hogy a közösségeket kell támogatni.
– Mások szerint megbélyegzik azokat, akik nem vállalnak gyermeket.
– Ennél a kormánynál senki nem tett többet azokért sem, akik még nem vállaltak vagy nem tudtak gyermeket vállalni. A mi támogatásainkban egyetlen kirekesztő elem sincs. Sőt éppen azt mondjuk, hogy fogadjuk el egymás döntéseit és tekintsük ugyanolyan legitimnek azt az édesanyát, aki otthon marad egy életen át a gyermekeivel és nekik szenteli az életét, mint azt, aki a gyermek féléves kora után visszamegy dolgozni. Támogatjuk mindkettőt, és nem megítéljük őket. Ha valaki nem vállal gyermeket, azt sem diszkrimináljuk. A csokot ugyanúgy felveheti egy gyermekeit egyedül nevelő szülő, aki egyébként a bölcsődei felvételnél előnyt is élvez. Minden családot segíteni kell, mert minden gyermek érték, minden gyermek kincs. Mi a felelős gyermekvállalást és a felelős gyermeknevelést támogatjuk. Azokat a szülőket, akik a gyermekeikért, nem a gyermekeikből élnek.