Napokon belül kezdetét veszi a karácsony előtti negyvennapos böjt, amelyet azonban nagy lakoma, ünnepség, újborkóstolás előz meg. Márton napja az utolsó ünnepnap karácsony előtt, így ezen a napon rendszeresek a bálok, vásárok. A hagyomány szerint ilyenkor országszerte nagy evés-ivást rendeznek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A hagyományos Márton-napi ételek a liba körül forognak.
Hogy ennek köze van-e ahhoz a legendához, miszerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, vagy inkább az szólt a szárnyas mellett, hogy novemberre már megérettek a vágásra, nem tudni. De tény, hogy a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint: „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés. A lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba.
A népszokás szerint a sült liba mellcsontjából az időjárást jósolták meg: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Másik megfogalmazásban: „Márton napján ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. A néphit szerint a Márton-napi eső után rendszerint fagy, majd szárazság következik. Az őszi időjárás a bor minőségére is hatással van: „A bornak szent Márton a bírája”, amit lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor.
A negyvennapos böjt előtt az ország több részén is libaünneppel várják a nagyérdeműt. Nyíregyháza–Sóstón a gyógyfürdő területén libaszépségverseny, lúdtollas betűvetés, mutatványosok, népi játékok és libás ételek várják a közönséget szombaton. A rendezvényt szervező Sóstói Múzeumfalu igazgatója elmondta: az érkezőket libazsíros kenyérrel és újborral várják. Szabó Sarolta hozzátette: délben hálaadó istentiszteletet tartanak a faluközpontban, a friss hagyományt követve pedig lámpás felvonulást is tartanak, amelyen saját kezűleg készített lámpásokkal vehetnek részt a látogatók.
Az ország nyugati részén is lesznek Márton-napi vigasságok. A zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban az egész napos ludas rendezvényen hagyományőrző együttesek lépnek fel, kézműves foglalkozásokat, munkabemutatókat, köztük tollfosztást tartanak, és ludas étkekkel is várják a látogatókat. Molnárné Raposa Irina, a rendezvény főszervezője elmondta: a felnőtteket egy kupica pálinkával fogadják, a gyermekeket almával ajándékozzák meg.
– A kovácsműhely az ólomkatona-öntés helyszíne lesz, a portákon a kézműves foglalkozásokon egyebek mellett a gyertyaöntést, a kukoricadarálást próbálhatják ki a gyerekek, emellett készíthetnek adventi díszeket és rész vehetnek a libakereső játékban – sorolta. Nem lesz hiány finom ételekből sem: a sparhelten sült tök és gesztenye készül, a gasztronómiai kínálatban sült libacomb, tarkedli, libaleves és persze ludaskása is szerepel, és újbor is kerül az asztalokra.