– Sikerült letérni a klímaváltozás okozta katasztrófák felé vezető útról, de a globális felmelegedés megállítását még nem sikerült elérni – értékelte Áder János az ENSZ 21. klímakonferenciáján Párizsban aláírt megállapodást, amelyet ötévente felülvizsgálnak. Hétfői budapesti sajtótájékoztatóján az államfő kiemelte: az elfogadott megállapodást szinte mindegyik politikai vezető örömmel fogadta. Hozzátette: nagy vitát váltott ki, és csak az utolsó pillanatban fogadták el, hogy 2020-tól évente százmilliárd dolláros keretösszeget kell fordítani a fejlődő országok felzárkózásának, alkalmazkodásának biztosítására. A klímacsúcs lélektani áttörést okozott, hiszen a választókban sikerült tudatosítani a veszélyt, és mindegyik jelentős politikus elkötelezte magát a hosszú távú fenntarthatósági célok mellett.
Az államfő ismertette az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testületének adatait. Eszerint az árvizek, aszályok, természeti katasztrófák gyakoribbá válása mellett a tengerek savasodása és a mezőgazdasági termelés ellehetetlenülése is valós veszély a vízért folytatott háborúk és a jelenleginél súlyosabb migráció mellett. Áder János közölte: a párizsi megállapodás nem a végállomás, és csak 2020-tól érvényes. A következő öt év feladatai közé sorolta a tudományos kutatások felgyorsítását. Ezeknek három fő célt kell szolgálniuk: hogyan lehet az eddiginél is jobban csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogyan lehet megoldani az energiatárolás problémáját és hogyan lehet a nap- és szélenergiát még hatékonyabban kihasználni. Ezzel kapcsolatban azt is kijelentette, hogy új ipar- és energiapolitikára, valamint a fosszilisenergia-támogatások kivezetésére lesz szükség.
A köztársasági elnök szerint mindez érinteni fogja a részvényárfolyamokat, a befektetett tőke mozgását és a munkahelyeket, valamint a képzési-átképzési programokat a középiskoláktól egészen az egyetemekig.
– Magyarország több szempontból is fontos szereplője lehet a következő öt évnek. Egyrészt az itt felhalmozott szellemi tőkéből a világ más részén is profitálni lehet, másrészt hazánk és a Kárpát-medence más európai régióknál sokkal jobban érintett, ezért is nagyon fontos számunkra a megállapodás végrehajtása – fogalmazott a köztársasági elnök. Hozzátette: tudományos kutatások bizonyítják, hogy itt a klímaváltozás hatásai sokkal előbb és intenzívebben érződnek, mint más európai országokban.
Kitért arra is, hogy szombaton véget ért az Élő bolygónk klímavédelmi akció is. A köztársasági elnök által meghirdetett kampányban közel kétszázezren regisztráltak, és több mint 300 szervezet, iskolák, önkormányzatok, vallási közösségek és sportszervezetek kötelezték el magukat a klímavédelem mellett. Az államfő megköszönt minden támogatást, és kiemelte: a féléves magyarországi kampány tanulsága az, hogy generációkon túlmutató és politikai megosztottságtól mentes társadalmi érdeklődés tapasztalható a klímaváltozás mindennapjainkat érintő kérdései iránt.