Személyesen győződhettünk meg pénteken a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a csomagkezelés teljes menetéről. A „becsekkoló” utasok a szállítószalagra helyezik a felcímkézett csomagjukat, ami zárt rendszerben jut el ahhoz a ponthoz, ahol már járatonként szedik le a szalagról rakodómunkások és rakják az elektromos targoncára, hogy kivigyék a repülőgéphez.
A zárt rendszerben háromszoros röntgenellenőrzés zajlik. Az első kettő emberi érintkezés nélkül; a monitort a kiszolgálóépület egészen más részén nézik az operátorok, mint ahol a csomag van.
Az ellenőrzést szoftverek vezénylik, automatikusan detektálva a veszélyes és tiltott tárgyakat. Így felismerik a fegyvereket, a robbanóanyagot is.
Amennyiben bizonytalan az automatika a felismerésben, átengedi a poggyászt a második röntgenen, majd ha még mindig pozitív az eredmény, jön a harmadik szint, ahol már a biztonsági emberek is jelen vannak, és ahol újabb kétségek esetén rendőr jelenlétében az utassal kinyittatják a csomagot.
Ez az ellenőrzés már a végcél közelében, a védett területen belüli, még fokozottabban védett területen történik. Itt már kevés a csipes belépőkártya, a személyes belépőkód, ide ujjnyomat-azonosítás is kell. Ráadásul ez a terület a legjobban bekamerázott rész.
Az utasok érdekében a biztonsági kamerák számát is növelik
Fotós: MTI/Földi Imre
A repülőtéren összesen több mint ezer (!) biztonsági kamera működik, ebből többtucatnyi figyeli a csomagok szétválogatását, majd kiszállítását a repülőgépekhez. A repülőgépek csomagterében azonban nincs kamera.
Tavaly 13,1 millió utas fordult meg a repülőtéren, ez minimum hárommillió feladott poggyászt jelent. Ennek ellenére mindössze 77 feljelentés érkezett a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra (RRI). A földi kiszolgálócégeknél tavaly csomaglopás, illetve sérülés miatt 480-an tettek panaszt.
Hardy Mihály, a repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta: a latencia ennél vélhetően magasabb, ám a repülőtér biztonsága az Európai Bizottság januári ellenőrzése szerint kiváló. Ugyanakkor egy lopás is sok. A nagy közfigyelmet kapott tolvajok azonban kizárólag a repülőgépek csomagterében férhetnek a poggyászokban lévő értékekhez.
Újabban elsősorban a fapados járatokon a kézipoggyászok egy részét nem engedik a fedélzetre a túlzott zsúfoltság miatt, hanem a rakodókkal a csomagtérbe vitetik. Az utasok rendszerint elfelejtik kivenni értékeiket a kézipoggyászból, ami általában le sincs zárva, ez pedig felhívás keringőre a tolvajoknak.
A BA sorozatos egyeztetéseken keresi a megoldást a lopás ellen. Az egyik az lehet, hogy a földi kiszolgálócégek kötelezővé teszik a testkamerát a rakodóiknak.
Ennél nagyobb visszatartó erőt jelenthet azonban, ha a rakodók tudják, hogy az RRI időnként preparált csomagokat ad fel, melyekben az álcázott, ám működő kamera felveszi a csomagtolvajt, és a képet továbbítja a közelben várakozó nyomozókhoz. Úgy tudjuk, növelnék a speciális csomagok számát, ugyanakkor a tervek szerint biztonsági kamerákból is több lesz.
