Bár Magyarország 2017-ről 2018-ra öthelynyit lépett előre a svájci IMD üzleti iskola versenyképességi listáján (az 52.-ről a 47.-re), a 63 országot rangsoroló listán a 60. helyen állunk a digitális képességek, 61.-en a szürkeállomány és utolsók vagyunk a képzett munkaerő rendelkezésre állása terén. Erről Csath Magdolna professzor, a Versenyképességi Tanács tagja beszélt egy szerdai egészségügyi konferencián.
Mint mondta, ez azért komoly probléma, mert hosszú távon nem fog javulni a versenyképességünk, ha az emberek nem okosak, nem egészségesek. Márpedig nemzetközi összehasonlításban sok területen még mindig nálunk a legmagasabb a halálozás, és a visegrádi négyekkel összevetve nálunk a legmagasabb, 22,1 százalék a csak 8 általánost végzettek aránya.
Csath Magdolna problémának nevezte azt is, hogy 2007 és 2017 között 3,7 százalékkal nőtt az elvándorlás a 20–64 éves korosztályban, és jóval magasabb közöttük a felsőfokú végzettségűek aránya (34 százalék), mint a teljes lakosság körében (22,6). (Az elvándorlás nem mellesleg egyedül Ausztriában mérséklődött az említett tíz évben.)
Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója is őszintén beszélt a problémákról. Arról, hogy bár a daganatos megbetegedések száma folyamatos emelkedik, miközben a rákhalálozás nem nőtt, ennek ellenére európai összevetésben továbbra is nálunk halnak meg a legtöbben onkológiai betegségekben. A legtöbb áldozatot a tüdő-, az emlő- és a vastag-, illetve a végbéldaganat szedi. Ezért az 1993 óta létező Nemzeti rákellenes programot meg kell újítani és abban kiemelten kell kezelni ezeket a területeket – húzta alá Polgár Csaba.
Ennek részeként „fel fogják vetni” egy új dohánytermékadó bevezetését, ami forrást biztosítana a dohányzás elleni küzdelemhez. (Ez tulajdonképpen a 2011 szeptembere óta létező népegészségügyi termékadó kiterjesztését jelentené a dohánytermékekre.) Ugyancsak javasolni fogják a tüdőrák államilag finanszírozott, szervezett szűrését egy speciális, alacsony dózisú CT-vel az 55 év feletti erős dohányosoknál.
A főigazgató jelezte, hogy hamarosan elkezdődik az ingyenes és szervezett vastagbélrákszűrés, és arról is beszélt, hogy mindent meg kell tenni azért is, hogy a jelenleginél lényegesen többen vegyenek részt a már létező és ingyenes mammográfiás szűrésen.
A daganatgyanús betegek mielőbbi kivizsgálását felgyorsítanák, ennek érdekében azt szeretnék elérni, hogy akinél rákra gyanakszik például a háziorvos, azt a beteget kötelezően valamelyik onkológiai centrumba kelljen irányítania. Ezzel hetekkel lehet rövidíteni a diagnózis felállításáig, majd pedig a kezelésig eltelt időt – hangsúlyozta Polgár Csaba.
A főigazgató szavai azért is bírnak különös jelentőséggel, mert ebből az intézetből került az Emberi Erőforrások Minisztériumának élére Kásler Miklós, aki ugyancsak a népegészségügyi szempontból jelentős megbetegedések, köztük a daganatok visszaszorítását jelölte meg tárcája egyik fő célkitűzésének. Polgár Csaba nem titkolta, bízik abban, hogy a Nemzeti rákellenes program hamarosan kormányprogram szintjére emelkedhet.
A népegészségügyi termékadó kiterjesztésének fontosságát hangsúlyozta Joó Tamás is, rámutatva: 2014 és 2017 között drasztikusan megugrott a fiatal dohányosok száma. Az egészségügyi közgazdász számításai szerint ha grammonként egy forint lenne a termékadó, már az is hatmilliárd forint többletforrást jelentene az egészségügynek.