Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok beleszólhassanak az iskola működésébe és megfogalmazhassák az igényeiket – hangsúlyozta a Magyar Időknek Bíró Gábor, a Köznevelési Kerekasztal fenntartói munkacsoportjának tagja, a Nemzeti Pedagóguskar delegáltja.
Emlékeztetett: az önkormányzatok azon az állásponton vannak, hogy jobb, ha a helyi közösség részt tud vállalni az iskola működtetésében, sőt fenntartásában is. Ugyanakkor fontos, hogy ehhez megfelelő forrásokat tudjon rendelni az állam.
– A települések jelentős része szerint már nincs meg az elégséges infrastruktúra, az elegendő forrás és a humánerőforrás ahhoz, hogy biztosítani lehessen az oktatási intézmények megfelelő fenntartását és működtetését. Van olyan helység, amely korábban ellenezte a fenntartás állami kézbe adását, most viszont úgy látja, ezt már nem tudná vállalni, és „megváltás” volt számára az átvétel – magyarázta Bíró Gábor.
Hozzátette: ennek oka, hogy ugyan megtörtént az adósságkonszolidáció, de most már csak állami kontroll mellett tudnak hitelt felvenni és bizonytalanabbak a bevételi forrásaik is.
Rámutatott, bár vannak jól működő, vegyes rendszerben fenntartott és működtetett iskolák, ennek a megoldásnak az a hibája, hogy nem lehet könnyen bevonni az iskolák vezetőit delegált munkáltatóként a működtetési feladatok ellátásába.
– Azzal, hogy megszűnik a vegyes rendszer, az iskolaigazgató érdekelt lehet abban, hogy növelje bevételeit az általa vezetett intézmény. A kerekasztal szeretné elérni, hogy a bevétel 50 százaléka maradjon az iskoláknál, amelyből aztán fejlesztési feladatokat lehetne végrehajtani. Érdekük lesz a takarékosság is, hiszen saját költségvetéssel rendelkeznek majd, amellyel megfelelően kell gazdálkodni – hívta fel a figyelmet a szakember.
Szerinte a működtetés átvételével könnyebb lesz a regionális problémák megoldása is.
Bíró Gábor úgy tájékoztatott: körülbelül 500 iskola működtetését veszi át az állam, amire a 2017-es költségvetés alapján 55 milliárd áll rendelkezésre. Ez azonban csak a „kiindulási alap”, ehhez lehet majd igazítani a valós működési forrásokat.
Kérdésünkre elmondta, egyelőre nehéz megbecsülni, hogy ennél mennyivel többre lesz szükség, mivel jelenleg nehéz adatokat megismerni arról, hogy az önkormányzatoknak mekkora költséget jelent a működtetés. Nagyjából az év végére lehet majd látni, hogy 2017-ben mekkora forrással lehet hatékonyan, gazdaságosan, az iskolák érdekeit szem előtt tartva ellátni a feladatot.
A kerekasztal képviselője emlékeztetett, július 1-jével felállnak a tankerületi egységek, elindul a szükséges szabályzatok kidolgozása, továbbá megkezdődnek a tárgyalások az érintett polgármesterekkel a működtetési feladatok átvételének módjáról. Bíró Gábor szerint lesznek olyan esetek, amikor nem lesz szükség érdemi változtatásra.
– Ha egy település szerződésben áll egy céggel, amely az iskola működtetését jól végezte, az állam továbbra is fenntarthatja az együttműködést. Csupán annyi lesz a változás, hogy a továbbiakban az állam lesz a megbízó, így pedig lehetővé válik, hogy az iskolaigazgató delegált munkáltatóként hatásköröket kapjon, valamint irányítsa az ott folyó munkát – magyarázta.
Ehhez az iskolák várhatóan külön személyzetet kapnak. Például a gazdasági ügyintézők az intézményvezetőt abban segítik majd, hogy elkészítse a költségvetést, megfelelően gazdálkodjon a forrásokkal, a szakmai-dologi kiadásokra vonatkozó kérdésekben meghozza a döntéseket, vagy éppen optimalizálja az energiafelhasználást.