A kísérleti tankönyvek bevezetésével először valósult meg úgy a tankönyvfejlesztés, hogy figyelembe vették a pedagógusok javaslatait – közölte lapunkkal az oktatásért felelős államtitkárság. Mint írták, a 2014/2015-ös tanévben a kísérleti tankönyveket összesen 1455 intézmény próbálta ki. A pedagógusok javaslatainak összegyűjtése több lépcsőben történt; a 2016/2017-es tanévre már készültek olyan tankönyvek, amelyekbe beépültek az észrevételeik. Az átdolgozott példányokról kikérték azoknak a tanároknak a véleményét, akik részt vettek a kísérleti könyvek kipróbálásban. Ők kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy hasznos volt ez a fejlesztési módszer – hívta fel a figyelmet az államtitkárság.
Hozzátették: ennek eredményeként szakmailag magas színvonalú, a tanítás, tanulás iskolai feltételeihez is jól alkalmazkodó tankönyvek születtek.
Hangsúlyozták azt is: az állami tankönyvellátás rendszerében az elmúlt három évben csaknem 40 százalékkal csökkentek a könyvek árai, ezzel is jelentősen csökkentve a családok terheit. A kormány célja, hogy a következő két évben minden évfolyamon átdolgozzák a kísérleti példányokat, és ezáltal is javuljanak az eredményes tanulás feltételei.
Mint ismert, a 2013/2014-es tanévtől a szaktárca bevezette az állami tankönyvforgalmazás új rendszerét, így azóta az országos ellátást az állam a Könyvtárellátó (Kello) Nonprofit Kft.-n keresztül végzi. A rendszer lényege, hogy a Kellón keresztül kell lebonyolítani a könyvek megrendelését és kiszállítását.
Ugyancsak állami kézbe került az előállítás: a kormány létrehozta az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet (OFI), a kiadásért és fejlesztésért felelős szervet. Emellett 2014 áprilisában az Emberi Erőforrások Minisztériuma bejelentette két kiadó, az Apáczai és a Nemzedékek Tudása megvásárlását. Az egyik deklarált cél az volt, hogy olcsóbbak legyenek a tankönyvek, és biztosítsák az eltérő szociális hátterű tanulók esélyegyenlőségét.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke lapunknak elmondta: az állam által végzett terjesztés az első évben nagyon rosszul működött, mivel sok iskolában több hónapos késéssel jutottak hozzá a könyvekhez a pedagógusok és a gyerekek, és a számlázás sem működött zökkenőmentesen. Előfordult, hogy a tankönyvcsomagokban egyes példányok többször szerepeltek. 2015-ben már javult a helyzet, ekkor az iskolák már nem tapasztaltak késést. Tavaly az intézmények már egyszerre kapták meg a megrendelt példányokat, így könnyebben meg lehetett oldani a hiánypótlást.
Az NPK elnöke szerint összességében kiszámíthatóbb lett a terjesztés. Pozitívumként értékelte, hogy idén anyagilag jobban megbecsülik a tankönyvfelelősöket, ugyanis 100 forint helyett már bruttó 300 forintot kapnak diákonként. Szerinte azonban a rendelés menete továbbra is nehézkes, rengeteg adminisztrációs terhet ró a kollégákra.
Arra is kitért: a korábbi rendszerben voltak olyan, magas színvonalú tankönyvek, amelyek beszerzése mostanra nehezebb az állami támogatás hiánya miatt. – Az, hogy már nem olyan színes a tankönyvpiac, mint előzőleg, nem feltétlenül probléma. Ám nem biztos, hogy a tankönyvek előállításánál az olcsóságnak kell a fő szempontnak lennie, mivel az már a minőség rovására mehet, amire volt is példa – hívta fel a figyelmet. Előrelépésnek nevezte, hogy ettől az évtől az első és második osztályban már nem kell tartós könyvet használni, mivel szerinte fontos, hogy ebben az időszakban még saját példányokból tanulhassanak a gyerekek.