A büntető törvénykönyvben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés esetében a minősítéseket is figyelembe véve a maximálisan kiszabható szabadságvesztés 10 év, az ügy elévülési ideje a büntetési tétel felső határa – tudtuk meg Cservák Csabától az Alstom-ügy kapcsán. Az alkotmányjogász hozzátette: a hivatalos személy által elkövetett bűncselekmény büntetési tétele magasabb a magánszemélyénél, de az ítéletben nagy szerepe van a bírói mérlegelésnek is. Azt is figyelembe kell venni, hogy a magyar büntetőjogban nincs abszolút elévülési idő.
Ez azt jelenti, hogy az elévülést félbeszakítják bizonyos eljárások, amelyek következtében az elévülés számlálása újrakezdődik. A kérdés az, hogy ki a hivatalos személy: egy diplomata, utazó nagykövet annak minősül-e.
Cservák Csaba szerint lehet használni bizonyos titulusokat, de ahhoz, hogy valaki hivatalosan nagykövet legyen, a köztársasági elnök kinevezése kell.
A magyar gyakorlat szerint a nagykövetekhez hasonlóan az utazó nagyköveteket is a köztársasági elnök nevezi ki, ugyanúgy „rendkívüli és meghatalmazott nagykövet” a rangjuk, az állami büdzséből költségtérítésre jogosultak, és diplomata-útlevéllel vesznek részt a hivatalos delegációkban.
Az egykori szocialista miniszterelnök neve szerepelt a 4-es metróról készült OLAF-jelentésben
Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF a 4-es metróról készült jelentésében nevesített Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnök a metrókocsi-beszerzések idején – 2004 októbere és 2008. május 31. között – Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felkérésére utazó nagykövetként működött, 44 országot keresett fel, több tíz millió forint költséget számolt el. Danks Emese kormányszóvivő 2006 augusztusában azzal érvelt Medgyessy nagyköveti státusa mellett, hogy az exkormányfő „Magyarország lobbistájaként” kifejtett tevékenységével hozzájárult a kétmilliárd eurónyi működő tőke beáramlásához. Medgyessy Péter idén februárban több sajtóorgánumnak is elismerte, hogy megkereste őt a 4-es metró és az Alstom-szerződések ügyében az OLAF, azonban azt tagadta, hogy bármi szerepe lett volna a francia céggel kötött szerződéseknél.
Úgy érvelt, hogy nem volt már miniszterelnök 2005-ben, amikor az első 4-es metróval kapcsolatos hirdetmények megjelentek, sem 2006-ban, amikor az első pályázatokat kiírták. Az OLAF szerint a 4-es metró esetében az Alstom-szerződés is szabálytalanságoktól hemzsegett. Sőt az ügyben szintén vizsgálatot folytató brit korrupcióellenes nyomozó hatóság vádirata szerint az Alstom 2006–2007-ben 2,2 milliárd forintnyi kenőpénzt juttatott két cégen keresztül a BKV-nak, hogy az Alstom nyerje a metrókocsitendert.
Lapunk korábban megírta: augusztus 3-ig hosszabbította meg a nyomozást az Alstom-ügyben a Legfőbb Ügyészség. A főügyészség tájékoztatása szerint továbbra is két embert gyanúsítanak, akiket a nyomozás érdekeire hivatkozva egyelőre nem neveztek meg, illetve egy harmadikkal szemben nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki.
Az ügy kapcsán a Magyar Idők írta meg elsőként, hogy egy Medgyessy Péterhez köthető cég a metrókocsi-szereződés 2006-os aláírása után nem sokkal, 2007–2008-ban több részletben, mintegy 180 millió forintnak megfelelő eurót kapott tanácsadás címén az Alstomtól. Az összeg egy része, mintegy 70 millió forint később az akkoriban a kormány utazó nagyköveteként is tevékenykedő politikus feleségének a számlájára került.
