Példa nélküli módon kritikus volt Magyarországgal szemben a német sajtó 2016-ban, a hazánkkal kapcsolatban megjelent cikkek 60 százaléka kedvezőtlen hangvételű volt – derült ki a Nézőpont Intézet Magyarország a világsajtóban 2016 című elemzéséből, amelyet tegnapi konferenciájukon mutattak be. A német mellett, az izraeli, az olasz és a francia lapok is kritikusak voltak, ezekben az országokban az írások nagyjából fele volt negatív felhangú.
A felmérésben 18 ország 115 nyomtatott és online sajtótermékben közölt, Magyarországgal kapcsolatos beszámolóit vizsgálták meg. A nyomtatott lapokban az átlagnál magasabb, 40 százalék körüli volt a negatív hangvételű írások aránya, az online nemzetközi médiakép valamivel előnyösebb volt.
Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője ismertette: 2015-höz képest mérsékeltebb, de továbbra is intenzív nemzetközi médiafigyelem irányult Magyarországra. A legtöbb hazánkkal foglalkozó cikk a Die Pressében jelent meg, és arányaiban a legtöbb pozitív hangvételű cikket – 8 százalék – az olasz La Repubblica közölte. Bíráló írásokat elsősorban a német Die Tageszeitungban, valamint a Süddeutsche Zeitungban lehetett olvasni.
Az elemzés alapján bár a bevándorlás továbbra is meghatározó téma volt a sajtóban, 2015-höz képest kisebb szerepet kapott.
A vizsgált külföldi lapok kiemelten foglalkoztak a kvótanépszavazással, valamint hazánk külkapcsolataival. Utóbbi főleg szeptemberben bizonyult népszerű témának, például annak kapcsán, hogy a luxemburgi külügyminiszter ki akarta záratni Magyarországot az Európai Unióból. Arányaiban a legtöbb kedvezőtlen cikk a demokrácia és a jogállamiság helyzetéről szólt, az ilyen írások nagy része októberben, a Népszabadság megszűnését követően jelent meg. Kiemelt figyelmet kapott a magyar gazdaság helyzete is, amivel elsősorban a brit sajtó foglalkozott. Ezek a cikkek szinte kivétel nélkül tárgyilagosak és kedvezőek voltak Magyarország számára.
Kovács Zoltán kormányszóvivő az elemzés bemutatását követően azt mondta: az előző év nyugalmas volt a korábbiakhoz képest, aminek az az oka, hogy a 2016-ban megjelent cikkek témáit az előző hat év történései eredményezték. Emlékeztetett: a magyar ellenzék már 2010 nyarán sokat tett azért, hogy Magyarország negatív színben kerüljön a nemzetközi sajtó elé.
A kormányszóvivő szerint a német sajtót politikai eszközként használják, és az kettős mércét alkalmaz. Hangsúlyozta: a negatív vélemények ellenére fontos, hogy a kormány következetesen folytassa a munkáját. – Tudjuk, hogy igazunk van – szögezte le, hozzátéve: a „hipokrita és farizeus” magatartás ellenére valójában elismerik a magyar migrációs politikát, amit bizonyít, hogy a magyar kabinet által kezdeményezett Schengen 2.0 tíz pontjából mostanra kilenc végrehajtás alatt van.