A szocialista politikusok, választmányi tagok elsőként Molnár Gyulától értesültek arról, hogy a pártelnök egy olyan kárpótlási törvény bevezetésére tett javaslatot, amely „az Orbán-rendszer kárvallottjainak” szólna. Bár a javaslatot az MSZP hét végi választmányi ülésén megtapsolták, a lapunk által megkeresett vezető politikusok sem tudták megmondani, mire akart utalni a pártelnök. Volt, aki kommunikációs fogásra gondolt, mert az emberek vélhetően a rendszerváltás utáni kárpótlásra asszociálnak majd. Nem ez az első eset, hogy Molnár Gyula ötletel. Emlékezetes, korábban az ATV-ben mondta azt, hogy már megvan, ki lesz az MSZP köztársasági elnökjelöltje.
Az elnök szombati beszédében kiemelte, hogy normális nyugdíjakat akarnak, valamint az adórendszert is átalakítanák. Burány Sándor, az MSZP parlamenti frakciójának alelnöke lapunknak egyelőre csak a főbb irányvonalakról számolt be. Mint fogalmazott, a végleges adórendszerről a választási programban, illetve ha megnyerik a választást, a kormányprogramban lesz majd szó. Kifejtette: a fő arányok már világosak, azaz az egykulcsos adórendszer igazságtalan. Hozzátette, hogy bevezetésekor ez mindössze az adófizetők húsz százalékának jelentene adócsökkentést, míg az emberek hatvan százalékának adóemelést hozna. A minimálbérről szólva a szakpolitikus elmondta, hogy az 2010 óta szja-köteles, azaz 15 százalékos adó sújtja, és veszített a reálértékéből; vásárlóértéke a legjobb esetben tavaly érte utol a hat évvel ezelőtti szintet.
Ezen változtatna az MSZP, mert szerintük ez az embereknél adóemelésként jelentkezett. Emlékeztetett: a szocialisták már korábban is nyújtottak be olyan módosító indítványokat, amelyek több adósáv bevezetését javasolták, most is ebbe az irányba szeretnének mozdulni, azaz hogy a minimálbért ne terhelje adó. Burány Sándor szerint igazságtalan, hogy a létminimum alatt élők adót fizessenek. Példaként említette, hogy Európában a magyar minimálbért terheli a legtöbb adó. A sávhatárokról szólva a politikus azt mondta, egyelőre ezt még értelmetlen lenne meghatározni, hiszen évről évre változik a helyzet, ezt a választási programban határozzák meg az akkori gazdaságpolitikai helyzet alapján. Hozzátette, ameddig voltak sávhatárok, akkor is minden évben korrigálni kellett az infláció és a bérmozgások miatt.
– Értelmetlen lenne előre megmondani, hogy milyen sávhatárokkal lenne érdemes működtetni a rendszert – fogalmazott a politikus. Szavai szerint egyelőre a fő irányokról egyeztetnek a szakemberekkel, mert – mint mondta – ezt kidolgozni nem egy nap munkája.