Ha azokra az eredményekre gondolok, amelyeket nemrég az országos jelentésben nyilvánosságra hoztunk, elmondható, hogy számottevő változást országos szinten nem lehet tapasztalni – fejtette ki lapunknak Pongrácz László, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője.
A szakember szerint egy teljes generáció teljesítménye nem változik egy-két év alatt, ehhez hosszú időre van szükség. Úgy véli, hogy ettől függetlenül a mérések érdekes adatokkal szolgálnak. Ha például a 6. és 8. évfolyam között a szövegértés fejlődését vizsgáljuk, akkor látható, hogy a gyerekek ugyanannyit fejlődnek a községi, mint a városi vagy a budapesti általános iskolákban, persze az adott képességeikhez viszonyítva. Nem állja meg a helyét tehát az a vélekedés, hogy a kisebb településeken az iskolák pedagógiai teljesítménye rosszabb lenne, mint a városokban.
Kérdésünkre, hogy a szakközépiskolások eredményét hogyan lehet értékelni, Pongrácz László elmondta: a köznevelési rendszer kiválasztási szisztémája miatt alacsonyabbak az ő mutatóik – logikusan azért választhatják a diákok a szakközépiskolát, mert az eredményeik alacsonyabbak.
– A hazai mérés a magyar oktatás mélyrétegeit tárja fel, és elsősorban az iskolák számára szolgál használható és felhasználandó adatokkal. Az adott oktatási intézmény számára készült mérési jelentésből ugyanis kiderül, milyen a munkájuk a többiekhez képest, milyen eredményeket értek el – fejtegette az Oktatási Hivatal főosztályvezetője.
Pongrácz László szerint – attól függetlenül, hogy számottevő változás országos szinten nem figyelhető meg – helyi szinten, egy-egy adott iskolában lehetnek, vannak releváns változások. Kifejtette: a közoktatási intézményben a helyi intézkedések hatására változhat a teljesítmény, például megjelenhet olyan hozzáadott pedagógiai érték, ami előtte nem volt, vagy éppen romlás tapasztalható.
A szakember véleménye szerint ezért előremutató megkeresni olyan iskolákat, amelyek eredményesebbek a hasonló képességű gyerekek nevelésében, és tanulni tőlük. Hozzátette: ezért is fontos, hogy az oktatási intézmények saját mérési eredményeiket évről évre elemezzék, és azokra pedagógiai munkájukban reagáljanak.
Az Oktatási Hivatal főosztályvezetője elmondta azt is, hogy bár 2001 óta mérnek, de 2008 óta változatlanok a mérési alapelvek és szolgáltatások. A hatodik, nyolcadik és tizedik osztályban az ország összes tanulóját matematikai eszköztudás és szövegértés szempontjából mérik fel.
– A magyar mérési rendszerben azt is rögzítjük, hogy a tesztet író tanuló milyen szociokulturális háttérrel rendelkezik, mert ez erőteljes hatással van az eredményekre. A mérési rendszerünk egyik legfontosabb szolgáltatása, hogy a szociokulturális hátránykompenzáló hatásról is információt ad – emelte ki Pongrácz László, aki már a kezdetektől az országos kompetenciamérés felelőse.
Magyarázata szerint az igazi hozzáadott pedagógiai értéket az mutatja meg, hogy egy iskola a rá bízott, adott hátterű gyerekekkel az átlagosnál jobb, átlagos vagy csak az átlagnál rosszabb eredményt tud elérni. Három éve hozza nyilvánosságra honlapján az Oktatási Hivatal azoknak az iskoláknak a listáját, amelyek az átlagosnál jobb eredményt érnek el az adott évben.
– Ezzel és a pedagógiai szakmai szolgáltatásainkkal támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, hogy azok, akik még nem tudnak felmutatni ilyen pedagógiai többletet, tanulmányozzák az ebben eredményesebb iskolák munkáját – emelte ki Pongrácz, aki szerint az a leghasznosabb, ha egy pedagógus a gyakorlatban látja, miként használják a különböző pedagógiai módszereket – adott esetben hasonló képességű gyerekekkel – az eredményesebb iskolák.