Megkezdte a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az úgynevezett kémügyben a saját minősítésű iratok minősítésének felülvizsgálatát a Legfőbb Ügyészség (LÜ) utasítására – tájékoztatta lapunkat Fazekas Géza, az LÜ szóvivője, hozzátéve, hogy az átvett minősítésű iratok esetében a KNYF a minősítő szervekhez fordul, a kérdéses iratok minősítésének felülvizsgálatát kérve.
Az iratok titkosításának feloldása várhatóan tovább árnyalhatja a polgári elhárítást megrázó ügyet. A Kúria május 29-én utasította el a felülvizsgálati indítványt a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők ügyében, így jogerős maradt a korábbi felmentő rendelkezés. A Legfőbb Ügyészség azonnal jelezte: kezdeményezni fogja a titkosítás feloldását, és ez a folyamat kezdődött meg, miután az LÜ kézhez kapta a Kúria írásba foglalt döntését.
A 2010-es kormányváltás után, a Gyurcsány-kormány idején történt cselekmények miatt emelt vádat az ügyészség: Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy György egykori titokminisztert pedig felbujtóként elkövetett kémkedéssel vádolták. Egy orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát bűnsegédként elkövetett kémkedéssel, a Galambost az NBH élén váltó Laborc Sándort pedig bűnpártolással vádolták meg.
Sajtóhírek szerint orosz titkosszolgálati behatolás és adatszerzés történhetett a Gyurcsány-kormány idején, a vádlottak azonban végig tagadták bűnösségüket.
Az államtitkoknak minősülő eset miatt a nyilvánosság kizárásával folyó perben első fokon a Debreceni Törvényszék 2013-ban nem jogerősen kimondta több vádlott bűnösségét, majd letöltendő szabadságvesztésre ítélte Szilvásy Györgyöt és Galambos Lajost, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre Laborc Sándort.
Másodfokon 2015-ben a Fővárosi Ítélőtábla új elsőfokú eljárást rendelt el, és a megismételt elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszék mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól, majd a fellebbezés nyomán a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is felmentő rendelkezést hozott. Ez ellen nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Legfőbb Ügyészség, amit a Kúria elutasított.
A Kúria döntésének indoklása számos ponton megerősítette a korábbi sajtóhíreket. A botrány kirobbanásakor a Heti Válasz közölte, hogy a Gyurcsány-kormány idején egy orosz különítmény érkezett Magyarországra a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztikarának poligráfos átvilágítására. Noha Galambos Lajos főigazgató környezetében azt terjesztették, hogy a Zömök Kft. égisze alatt bolgár – tehát európai uniós – szakembergárda végzi a poligráfos vizsgálatokat, az „orosz munkanyelvű” kollégák nem balkániak voltak, hanem oroszok.
Ezt a tényt az elhárítás tolmácsa és pszichológusa is jelezte a főigazgatónak, aki a „riasztás” ellenére nem állíttatta le az akciót. Az orosz vendégek tizenhat NBH-munkatársat vetettek alá hazugságvizsgálatnak, amihez saját technikai hátteret telepítettek a szolgálat székházába. Az eszközök a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül érkeztek az országba, a feltűnésmentes behozatalt pedig az NBH repülőtéri kirendeltsége biztosította, együttműködve a légikikötő védelmi rendszereit működtető, már említett Zömök Kft.-vel.
A Kúria megállapítása szerint a 2007 első felében Magyarországra érkező két „idegen” állampolgárságú szakembert a megvádolt magányszemély – aki korábban az NBH jogelődjénél dolgozott és jól beszélt oroszul – vitte az NBH Falk Miksa utcai épületébe, ahol a beléptetésüket nem dokumentálták. Tizenhat embert vizsgáltak tehát az NBH által összeállított kérdéssor segítségével, és a vizsgálatban az NBH szakpszichológusa, valamint két tolmács is közreműködött. Az NBH szakemberei ügyeltek arra, hogy nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információk ne kerüljenek illetéktelen kezekbe.
Az NBH új főigazgatója, Laborc Sándor részben más ügy miatt rendelt el ellenőrzést, ugyanis kiderült, hogy a kétezres évek közepén idegen hírszerzés juthatott információkhoz, és a vizsgálat során merült fel, hogy a történtek jelentős károkat okozhattak. Olyan adatot azonban nem találtak, amely szerint az ország érdekeit veszélyeztető hírszerző tevékenység folyt volna. A két külföldi állampolgár nem figyelhette meg az NBH épületének beléptetőrendszerét, az épületben történő mozgásukat pedig „kontrollálták” – állapították meg.
A Kúria tanácsvezető bírójának álláspontja szerint az NBH-nál „idegen” állampolgárságú szakemberek bevonásával folytatott poligráfos vizsgálatokkal kapcsolatban a főigazgató Galambos Lajos sok szabályt sértett, kifogásolhatóan járt el, ám nem bizonyítható a kémkedéshez szükséges szándékosság. A többi vádlott tevékenysége pedig hozzá köthető, így az ő esetükben sem állapítható meg bűncselekmény elkövetése. Kiemelte, hogy Szilvásy és Laborc mindent megtett a történtek feltárása érdekében, Galambost pedig elmozdították beosztásából.