– Jelenleg is kapacitásai felső határán vagy sok esetben afölött működik a Honvédkórház, ezért mindenképpen bővíteni és fejleszteni kell ahhoz, hogy szuperkórházzá válhasson – mondta a Magyar Idők érdeklődésére Tamás Róbert, az intézmény orvos-igazgatója. Mint ismert, a kormány határozata értelmében a Honvédkórház bázisán kell kialakítani az észak-pesti régióban élők egészségügyi ellátásáért felelős centrumkórházat. Bár az átfogó tervet csak jövő március 31-ig kell letenni a kormány elé, arra az időpontra azonban az építészeti tervektől a költségvetésig mindennel el kell készülni.
Legelőször is az orvosszakmai javaslatokat kell véglegesíteni, hiszen ahhoz, hogy a XXI. század igényeinek megfelelő, a sürgős ellátást igénylő betegeket valóban az év minden napján és a nap minden órájában fogadni képes szuperkórház jöjjön létre, elsőként azt kell tisztázni, hogy annak milyen szakmai elvárásoknak kell megfelelnie. Ezért az egyes osztályok vezetőitől bekérték javaslataikat, amelyekből már november második felére konkrét orvosszakmai terv készül.
Az új egészségügyi központban az év minden napján fogadják majd a sürgős ellátást igénylő betegeket
Miközben a kórház főépülete a Róbert Károly körúton van, a szintén az MH Egészségügyi Központhoz tartozó egykori MÁV-kórház osztályai még mindig a Podmaniczky utcában működnek; a szuperkórházprojekt részeként azok beköltöztetését is tervezik egy önálló épületbe vagy épületrészbe. – Ezzel számos párhuzamosságot is megszüntethetnénk, hiszen most mindkét telephelyen fenn kell tartani például a sebészet mellett az intenzív osztályt, a műtőket és a diagnosztikai egységeket – magyarázza Tamás Róbert.
Szerinte azon is el kell gondolkodni, hogy a jövőben szükségük lesz majd olyan ellátásokra, mint például a sugárterápia vagy a csontvelő-transzplantáció. De a diagnosztikai eszközparkot is fejleszteni kell, a fekvőbeteg-kapacitást pedig bővíteni, az orvos ezredes szerint összességében legalább 200-300 ággyal. A majdnem kétezer ágyas gigaintézmény ugyanis évente közel kétmillió beteg ellátásáért felel. Mint a főváros legmagasabb szintű készenléti kórháza rendszeresen és folyamatosan kénytelen átvenni ügyeletet azoktól az intézményektől, amelyek gépek meghibásodása, beázás vagy éppen munkaerőhiány miatt aktuálisan nem képesek erre.
Az orvos-igazgató hozzáteszi: a centrumkórházak folyamatos és biztonságos működtetéséhez a szükséges anyagi feltételeket is biztosítani kell, a jelenlegi finanszírozás mellett ugyanis azok a kórházak, amelyeknek jelentős számú sürgősségi és akut beteget kell ellátniuk, óhatatlanul veszteségesek. Mindemellett, véli Tamás Róbert, a fővárosi egészségügy egészét át kell tekinteni a következő időszakban, a halaszthatatlan eseteket ellátó szuperkórházak mellett ugyanis elengedhetetlenül fontos a betegek utókezelését, rehabilitációját és a krónikus ellátást biztosító úgynevezett társkórházak fejlesztése is.
Gigacentrummá duzzasztva
A több mint 110 éves múltú Honvédkórházat 2007-ben vonták össze a Központi MÁV Kórházzal, a Szabolcs utcai Országos Gyógyintézeti Központtal és a BM Központi Kórházával, létrehozva az Állami Egészségügyi Központot. Nagyjából ezzel egy időben adták át a Központi Honvédkórház vadonatúj épületét, amelyet még 1979-ben (!) kezdtek el építeni, de végül csak 2003-ban döntöttek a befejezéséről. 2011 novemberében, miután a Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központtal integrálták, létrejött a Magyar Honvédség Honvédkórháza. 2013. február 1-jétől viseli a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ nevet, amelynek egyik szervezeti egysége a Honvédkórház. Időközben, 2015 végére az újpesti Károlyi Kórház és Árpád Kórház aktív osztályai is átkerültek ide. Így jött létre az ország egyik legnagyobb egészségügyi intézménye, amely nemcsak a budapestiek és az Észak-Közép-Magyarországon élők jelentős részét látja el, hanem valamennyi fegyveres testület és a MÁV dolgozói, valamint állami vezetők is odatartoznak.
