Február 14-én folyatódik az eljárás a tizenöt vádlottat, köztük Fapál Lászlót, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkárát és honvéd tábornokokat, illetve főtiszteket felvonultató úgynevezett tábornokperben. Az ügy megismételt elsőfokú eljárása a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa előtt folyik, legkorábban a nyáron hozhatnak ítéletet. A várható fellebbezések nyomán másodfokú eljárásra kell számítani, ám előfordulhat, hogy nem lesz olyan katonai tanács, amely másodfokon tárgyalhatná az ügyet.
A 2010. január 18-án egy vállalkozó feljelentésével kezdődött ügyben 2011 márciusában emeltek vádat. A Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa első fokon felmentette a vádlottakat a költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés vádja alól. Az ítéletet hatályon kívül helyezte a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla Ruzsás Róbert hadbíró dandártábornok vezette tanácsa, és a megismételt elsőfokú eljárás lefolytatására a Debreceni Törvényszéken eljáró katonai grémiumot jelölte ki.
A vád szerint három honvéd dandártábornok megegyezett abban, hogy a Honvédelmi Minisztérium általuk vezetett részlegének szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik adott megrendelések fejében a tárca által kifizetett összegek egy részét visszakérik. A harmadrendű vádlott közreműködésével bevonták Fapál Lászlót is, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között volt közigazgatási államtitkár, és az ügyészség szerint több millió forint kenőpénzt kapott.
Az egyik vádlott ügyészségi vallomásában azt állította: Juhász Ferenc szocialista honvédelmi miniszter is részesült a visszaosztott pénzekből, Fapál László államtitkár milliókat adott át neki egy whiskysdobozban. A tanúként meghallgatott Juhász azt állította: pénzt nem kért és nem fogadott el.
A megismételt eljárásban még idén meghozhatják az ítéletet, majd a várható fellebbezések folytán másodfokra kerülhet az ügy, méghozzá a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa mint az ország egyetlen ilyen másodfokú fóruma elé. Csakhogy ez a testület január 1-jétől már nem járhat el olyan ügyben, amelyben korábban bármilyen végzést hozott. Az Alkotmánybíróság ugyanis kimondta: a tanácsok munkájában nem vehet részt az a bíró, aki törvényi kötelezettségének eleget téve a büntetőeljárás során már eljár. Így például nem lehet ítélőbíró az, aki a kényszerintézkedések ellen bejelentett fellebbezéseket másodfokon elbírálta. Márpedig a tábornokperben erről a kérdésről a Ruzsás-féle testület döntött.
Ebből következik, hogy a lehető leg-gyorsabban létre kell hozni a Fővárosi Ítélőtáblán egy második katonai tanácsot, vagy módosítani kell a törvényt, hogy más ítélőtáblákon működő ilyen testületek is tárgyalhassanak másodfokon. Igaz, ekkor ezek a tanácsok kiesnek az első fokú ügymenetből.
Elvárás a rendvédelmi tapasztalat
„A katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmények […] a katonai életviszonyokhoz kapcsolódóan valósulnak meg, ezért azok felderítése, bizonyítása és az elkövető felelősségre vonása nem nélkülözheti ezeknek a speciális életviszonyoknak az ismeretét. Ideális esetben a katonai büntetőjoggal foglalkozóknak katonai szakképzettségük is van, Átestek az alapkiképzésen, tisztában vannak a fegyveres és rendvédelmi szervezetek működésének rendjével, átlátják a parancsuralmi elven működő szervezetek napi rutinját, a szolgálatok szervezésének és azok ellátásának gyakorlatát. Jelenleg még ilyen személyekből áll a katonai büntetőeljárásban részt vevő ügyészi és bírói állomány” – nyilatkozta a Jogászvilágnak Török Zsolt, a Fővárosi Ítélőtábla bírája.