Amíg a nyugati keresztények a hét végén, az ónaptárt követő keleti egyházak két hét múlva ünneplik a Szentlélek kiáradását, pünkösdöt. A Magyarországi Kopt Ortodox Egyház esperes-plébánosa, Khalil Youssef ebből az alkalomból arról beszélt a Magyar Időknek, hogy a pünkösdöt hosszú lelki felkészülés előzi meg, amely a nagyböjttel kezdődik.
– Ez egy spirituális utazás, amelynek célja, hogy felkészítsen az igazi bűnbánatra és Jézus Krisztus eljövetelére. Az úton nem vagyunk egyedül, az egyház és rajta keresztül Krisztus végig fogja a kezünket. Így lépünk be együtt virágvasárnap Jeruzsálembe, hogy ott mi is végigjárjuk a Megváltó útját – fogalmazott az esperes. Khalil Youssef kiemelte, hogy az utazás egyik csúcspontja nagypéntek, amikor a hívő elkísérheti Krisztust a halálba, „az igazi halálba”.
– A Megváltóval együtt meghal a régi énünk, az új pedig Jézus feltámadásával születik meg, onnantól kezdve egészen ötven napig, a pünkösd végéig a győzelem életét éljük – folytatta. Az út és egyben a pünkösd lényegét is abban határozta meg, hogy az igaz hívő célja az, hogy el tudja érni Jézust a Szentlélekkel való egyesülésen keresztül.
– Ez tesz minket érdemessé az örök, mennyei életre is, de ez mindegyik egyházra érvényes, a kereszténység minden ágában kiemelt szerepe van a spirituális életnek abban, hogy egyesülni tudjunk a Megváltóval. Így találhatunk rá az igazi önmagunkra, arathatunk győzelmet minden gyengeségünk felett – tette hozzá. Youssef atya arra is kitért: a pünkösd aktuális üzenete az egyháznak az, hogy meg kell tanulni a saját nyelvükön beszélni az emberekkel: míg az idősebbek az intellektuális megközelítésre fogékonyabbak, a fiatalok szívéhez inkább a frappáns megfogalmazások jutnak el.
– A kopt mise teljesen eltér a katolikus és még inkább a protestáns istentiszteletek rendjétől. Ősi formái, énekei és imái a kereszténység korai időszakára nyúlnak vissza. A nyelve arab és kopt, de hazánkban magyarul feliratozzák, mivel a gyülekezetnek magyar tagjai is vannak, illetve azért, hogy bárki, aki betér hozzájuk, bekapcsolódhasson a szertartásba – számolt be róla az esperes, hozzátéve: a hét minden napján tartanak misét. Mint mondta, hatvan család és 45-50 egyedülálló személy – akiknek egy része magyar – tartozik a felekezethez.
– A legtöbb ortodox kopt hívő Budapesten koncentrálódik, de van gyülekezetünk két másik magyar városban is. Szegeden egy szudáni, egy libanoni, egy egyiptomi, valamint egy magyar család alkotja a kongregáció magját, mellettük az egyetem – főként egyiptomi és arab – hallgatói közül kerülnek ki a híveink a napfény városában, Debrecenben pedig a teljes gyülekezet egyetemi hallgatókból áll – sorolta Khalil Youssef.
A hazai kopt ortodox egyház esperes-plébánosa szerint új énünk Jézus feltámadásával születik meg
Fotós: Mirkó István
Az atya hangsúlyozta: Magyarország rendkívül fontos az egyiptomi ortodox kopt egyház számára, ezt mutatja az is, hogy egy püspökkel ellátott kopt egyházkerületet alakítottak ki hazánk területén. – Giovanni püspök – aki rendkívüli, spirituális személyiség – felelős a múlt novemberben megalapított egyházmegyéért, amelybe Románia, Csehország, Lengyelország és Szlovénia is beletartozik. Az egyházkerületnek azért Magyarország a központja, mert a régióban itt a legszilárdabb a kopt egyház, amely 2004 óta meglehetősen stabil felekezettel is rendelkezik – fogalmazott az egyházvezető. Beszámolója szerint kiváló kapcsolatokat ápolnak az anyaegyházukkal is.
– Valójában én kértem a pápánkat, hogy jelöljön ki egy püspököt Magyarországra, mert úgy gondoltam, hogy az ortodox kopt egyház jelentőségében itt már túlnőtt azokon a kereteken, hogy csak papok igazgassák – folytatta.
Ferenc pápa tevékenységéről az esperes úgy vélekedett, hogy új korszakot nyitott meg a különböző keresztény egyházak – sőt a különböző világvallások – közötti párbeszédben. – Mindenféle spirituális entitás között rendkívül fontos az egymás megértésével kezdődő párbeszéd, amelyet a szeretet követhet, végül pedig egy nap Jézus Krisztusban létrejöhet a teljes egyesülés is. Képesnek kell lennünk megérteni és szeretni egymást, ahogy azt Jézus hirdette – hívta fel a figyelmet Khalil Youssef.
A lelkipásztor által elmondottakból az is kiderült: bár a keresztény egyházakban megszokott atyának nevezni a papokat, a kopt felekezetekben ez a szerep a megszokottnál is többet jelent. – Nálunk egy atyát bármikor – akár éjszaka is – fel lehet hívni, bármilyen baj történik. Én is elmegyek akárhová, ha a híveimnek szükségük van rám: börtönbe, kórházba, az örökségen veszekedő testvérpárhoz – fejtette ki az esperes. Hozzátette: Egyiptomban megszokott, hogy a kopt templomok kapui éjjel-nappal nyitva állnak, a pap mellett folyamatosan ott van a nyája.
– Valaki játszik, mások társalognak, megint mások éppen a bűneiket gyónják meg. A kopt egyház rendkívül aktív és élettel teli, és nemcsak a lelkipásztoraink, hanem a püspökeink is nagyon közel állnak a hívekhez. Aki vasárnaponként idelátogat, láthatja, hogy Giovanni püspök is marad a mise után, játszik, focizik a gyerekekkel. Számomra is fontos, hogy semmiféle fal ne legyen köztem és a híveim között, akiket a gyermekeimnek tekintek – ismertette felekezete szokásait Khalil Youssef.
Egyházának a magyar kormánnyal és az állammal fenntartott kapcsolatáról az atya elmondta: nagy előrelépést jelentett az együttműködésben Shenouda pápa hivatalos magyarországi látogatása 2011-ben, amikor megszentelte az itteni kopt egyházat.
– A magyar kormány által indított ösztöndíjprogramban 14 egyiptomi diák vesz részt. Mindenféle területen tanulnak, a mérnöki stúdiumoktól kezdve a gyógyszerészeten át egészen a bölcsészettudományokig. Nagyra értékelem, hogy a magyar kormány támogatja az üldözött keresztényeket is, és meg vagyok győződve arról, hogy ezek a közösségek az idők végezetéig fenn fognak maradni – hangsúlyozta a lelkipásztor.
A kopt egyház új mártírjainak hamvait, akiket az ISIS gyilkolt meg, hétfőn szállították haza Egyiptomba. Ezzel kapcsolatban az esperes arról számolt be, hogy hazájában ezt nagy ünnepként élték meg.
– Tawadros pápa fogadta a különítményt a reptéren, ahol rövid szertartást is tartott. Ezután elvitték a maradványokat Samaloutba, ahonnan a mártírok származtak, az ottani templomban a pápa tartott egy misét is kedden. Nagy áldás az egyházunknak, hogy a mártírokat az egyik templomunkban sikerült végső nyughelyükre helyezni. A létünk a földön pillanatnyi az örökkévalósághoz képest, és a mártírság ennek méltó megkoronázása – mutatott rá Khalil Youssef.
