Megszólalt Kovács Béla, a kémkedéssel gyanúsított jobbikos EP-képviselő, akiről korábban megírtuk, azért nem ment el június 23-án a költségvetési csalással összefüggő gyanúsítotti kihallgatására, mert Abháziában gyógykezelik.
Kovács szerdán a Népszava online-nak beismerő vallomással felérő interjút adott. Ebben maga mondja el, hogy nyolc napot a Grúziától elszakadt országban töltött, ám hazautazása előtt a tengerparton belelépett valamibe és elfeketedett a lába, vérmérgezéssel kórházi kezelésre szorult. A politikus az Európai Parlament orvosi rendelőjéből távoztában nyilatkozott, elmondása szerint az orvos megerősítette az abház kollégák gyanúját: vérmérgezést kapott, ezért hiányzik az EP strasbourgi plenáris ülésszakáról is.
Arra a kérdésre, hogy miért nem értesített senkit arról, nem tud elmenni a kihallgatására, a jobbikos képviselő azt mondta: „Mert Abháziában nem működnek sem a mobilhálózatok, sem az internet.”
A Magyar Idők egy, a térséget jól ismerő szakembertől érdeklődött az abház telekommunikációról.
– Szuhumiban, a fővárosban biztosan van internet, működnek a mobilhálózatok, egyesek onnan intézik a közel-keleti fegyverszállításokat – állítja a szakember, aki szerint a turisztikai központokban, így a Szuhumitól 22 kilométerre lévő Novij Afon-i apátságban is van térerő és elérhető az internet. Az apátság egyébként orosz érdekeltség. (Kovács azt állította: a Novij Afon-i apátság meghívására tartott előadást Európáról.) Kovács állításának ellentmond az a tény is, hogy védője, Szikinger István szóban és írásban arról értesítette a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy védence azért nem tudott megjelenni a kihallgatáson, mert Abháziában gyógykezelik. Adódik a kérdés, ha nincs térerő és internet, az ügyvéd honnan tudta, hol van a védence?
Kovács Béla szerint az ügyei nem tartanak sehol
Kovács Béla egy olyan szakadár országban járt saját bevallása szerint harmadszor, amely a szovjet időszakban a megfáradt titkosszolgák regenerálódását szolgálta. Ráadásul Irán közelsége miatt innen folytatta munkáját Irán ellen a szovjet hírszerzés. Az erről nyilatkozó szakemberek szerint nincs okuk feltételezni, hogy Abházia geopolitikai helyzetét ne aknáznák ki ma is a titkosszolgálatok.
A gyanú szerint Kovács egy később is aktív, egykori KGB-sel való kapcsolata miatt került az elhárítás célkeresztjébe, miután orosz diplomatákkal is konspiratív találkozói voltak, és ezt több társszolgálat felfedte, majd értesítette az Alkotmányvédelmi Hivatalt. Emiatt függesztették fel az EP-ben a mentelmi jogát, majd gyanúsították meg kémkedéssel.
A kémkedésről, valamint a költségvetési csalásról azt mondta a Népszavának: sehol nem tartanak az ügyek. „Ennél többet nem tudok mondani. Csak annyit, hogy a kémkedési vád nem fog megállni a lábán. A másik ügyben pedig még nem kaptuk meg a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozatot az EP-től. Elismerem, hogy hibát követtem el, amikor néhány gyakornokot nem Brüsszelben, hanem budapesti, szatmárnémeti és beregszászi irodáimban foglalkoztattam. Ezért Martin Schulz, az EP korábbi elnöke úgy döntött, hogy megrovásban részesít.”
A költségvetési csalás alapja egy OLAF-jelentés, a megalapozott gyanú szerint Kovács Béla 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel. A szerződések szerint ezek a személyek a képviselő mellett, általa meghatározott utasítások alapján, brüsszeli munkahelyszínen négy és hat hónapos szakmai gyakorlatot teljesítettek. Valójában azonban nem jártak Brüsszelben, ott semmilyen munkát nem végeztek Kovács Bélának.
Mindezek alapján jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége megalapozott gyanúja miatt függesztette fel Kovács Béla mentelmi jogát másodszor is Polt Péter legfőbb ügyész kérésére az EP.
