Visszakaphatja régi székhelyét a Pénzügyminisztérium a budai Várban: azt az épületet, amelyet 1904-ben az akkori Magyar Királyi Pénzügyminisztériumnak építettek. Az ingatlan helyreállításának és műszaki korszerűsítésének feladatát a PM-TÉR6 Nonprofit Kft. kapta meg, a beruházás jelenlegi helyzetéről a cég vezérigazgatója tájékoztatta lapunkat.
Borbély Pál elsőként azt közölte, hogy az előkészítő munkák már régóta folynak, így nincs akadálya annak, hogy szeptember második felében felvonuljon a kivitelező. Az első teendők között szerepel például a pinceszint szigetelése és az épület tartószerkezetét nem érintő bontások végrehajtása – utóbbiakat restaurátorok felügyelik majd.
A rekonstrunkciót az 1903-ban készült tervek alapján folytatják
Fotó: Teknős Miklós
– Innentől kezdve párhuzamosan folynak a tervezési és a kivitelezési munkák, feszes ütemezés szerint – mondta a vezérigazgató, aki arra is kitért: a korábbi, túlárazás miatt eredménytelen közbeszerzési eljárás után saját állományba vett tervezők alkalmazása mellett döntöttek, így a régészeti, bontási-feltárási munkákkal egy időben, az ezek során szerzett információk, adatok felhasználásával tervezhetnek, mégpedig rugalmasan, jó minőségben, rövid határidővel és költségtakarékosan.
A cégnél most úgy számolnak, hogy az év végéig bemutathatják a látványterveket, és mindenki megismerheti, milyen lesz a pénzügyi tárca régi-új épülete.
Borbély Pál ezek után röviden felelevenítette az épület történetét. Mint elmondta, az 1900-as éveket megelőzően a Pénzügyminisztérium a budai Vár több lakóépületében, különböző helyszíneken működött.
A Szentháromság tér rendezése, illetve a Mátyás-templom átépítése miatt ezeket elbontották, ekkor született döntés egy, a megerősödő magyar gazdaság közigazgatási irányításához méltó épület kialakításáról. A tervek elkészítésével a kor elismert építészét, Fellner Sándort bízták meg; az ő nevéhez fűződik például az azóta elbontott Ritz Szálló a Dunakorzón és a Markó utcai igazságügyi palota.
A minisztérium egykori Szentháromság téri épületét évtizedekig használták kormányzati reprezentációs helyszínként, illetve irodaként. Budapest ostroma idején több bombatalálat érte.
– A sérülések jelentősek, ugyanakkor helyreállíthatók lettek volna, ez azonban mégsem történt meg – mondta a vezérigazgató. Szavai szerint az 50-es és 60-as években radikális beavatkozásokat végeztek az épületen, ami valójában részleges visszabontás és átépítés volt.
Meghatározó épületelemek, jelentős építészeti-művészeti értékek semmisültek meg akkor. A Szentháromság tér felé néző traktus modernista jellegű átalakításakor felszámolták a főhomlokzatnak a Mátyás-templommal alkotott építészeti, stiláris, városképi egységét.
– Nem csoda – fogalmazott Borbély Pál –, hogy bár egyes részeiben számos intézmény talált ideiglenes otthonra, az épület a maga egységében azóta sem találja szerepét. Sem kollégiumnak, sem az alapterület nagyobbik felén kialakított levéltári raktárnak nem megfelelő, már csak állagmegóvási és tűzrendészeti szempontból sem. Márpedig alkalmas és méltó funkció nélkül egy épület halálra van ítélve.
Az épület egy részét és a tér felőli homlokzatot néhány éve felújították, a nagyobb terület tényleges műszaki állapota azonban leromlott.
– Az épülettömb nagyjából háromnegyedéhez ötven éve lényegében nem nyúltak hozzá, így az állagmegóvás és a biztonságos használat érdekében akkor is jelentős és azonnali korszerűsítésre szorulna, ha a kormány nem döntött volna úgy, hogy a királyi pénzügyminisztérium egykori palotáját az 1903-as tervek alapján rehabilitálják – hangsúlyozta Borbély Pál.
