Lényegesen, 19 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a halálesetek száma idén januárban, a KSH legfrissebb adatai szerint 14 064 ember hunyt el, 2286-tal több, mint egy évvel korábban. 2000 óta ez a legmagasabb halálozási szám, amelynek a hátterében – a két évvel ezelőttihez hasonlóan – a tetőző influenzajárvány állhatott, legalábbis a statisztikusok szerint.
Az biztos, hogy a 2014–2015-ös volt az elmúlt tíz év egyik legintenzívebb járványa: Európa-szerte 80 százalékkal több halálesetet regisztráltak azokban a hetekben, amikor a legmagasabb volt az influenza aktivitása.
Az állam évente 1,5 milliárd forintot költ a vakcinákra
Magyarországon hatezerrel többen haltak meg az influenzaszezon négy hónapja alatt. Idén ugyan nem volt különösebben erőteljes a járvány, viszont nagyon korán érkezett, valamint szokatlanul gyorsan is terjedt a fertőzés.
A statisztikák szerint az Európai Unióban évente 25 és 100 millió között van az influenzában megbetegedettek száma, és nagyjából 38 ezer áldozatot követel a járvány.
Az elhunytak több mint 90 százaléka 65 éven felüli és/vagy krónikus beteg, az Európai Unió Tanácsa ezért már 2009-ben ajánlást adott ki, amely az idősebb korosztályok és a krónikus betegségben szenvedők 75 százalékának influenza elleni átoltottságát tűzte ki célul.
A helyzet azonban azóta csak romlott. Magyarországon hosszú évek óta 1,3 millió adag influenzaellenes vakcinát biztosít az állam térítésmentesen. Ám amíg korábban egymilliónál is többen éltek a védőoltás lehetőségével, 2014–2015-ben alig több mint 775 ezren kérték az oltást, és a 2015/2016-os járvány idején már csak 752 ezer adag vakcina fogyott.
A 65 éven felülieknek már 2011-ben is csak alig több mint 30 százaléka kapott védőoltást, 2014-ben viszont már a 23 százalékuk sem, miközben a cél a legalább 40 százalékos átoltottság volt – derül ki az Országos Epidemiológiai Központ adataiból. Az idei szezon oltóanyag-felhasználásáról egyelőre csak január eleji adat áll rendelkezésre, eszerint a rendelkezésre álló vakcinamennyiség alig 51 százalékát használták fel, ami további csökkenést jelent a tavalyi adatokhoz képest is. A költségvetés évente nagyjából 1,5 milliárdot költ influenza elleni oltásra, aminek így már majdnem a fele kárba vész.
Az Európai Járványügyi Központ januárban kiadott kockázatbecslése egyértelműen kimutatta: idén különösen az idősek körében súlyos kimenetelű influenzamegbetegedések várhatók.
