– Hétfőn lépett életbe a közterületen életvitelszerűen tartózkodókra vonatkozó új szabályozás. Ez azokat a hajléktalanokat rendeli közmunkával büntetni, akik a hatóság háromszori felszólítására sem hagynak fel azzal, hogy aluljárókban, parkokban, tereken éljenek. Hogyan készült fel a BRFK a rendelkezés végrehajtására?
– A feladat összetett, amelynek megoldásában – az állam mellett – a hajléktalanokkal foglalkozó szociális szervezeteknek éppúgy feladatuk van, mint az önkormányzatoknak, illetve a rendőrségnek. Elvárásom, hogy a kollégáim a legmagasabb fokú empátiával, odafigyeléssel tartassák be a törvényt. Múlt szerdától felvilágosításba kezdtünk, és szórólapokon hívjuk fel az érintettek figyelmét Budapesten a jogaikra, a kötelességeikre, valamint azon szociális intézmények címét, elérhetőségét is közöljük velük, ahová önként bemehetnek a közterületekről.
Eddigi tapasztalataink szerint a hajléktalanok kedvezően fogadták a figyelemfelhívást. Hangsúlyozom, a rendőrség nem a törvény adta büntetési lehetőséggel akar élni, hanem lehetőleg szankció nélkül visszavezetni az érintetteket rendezett, emberi körülmények közé. Amennyiben az érintett önként nem hagy fel azzal, hogy közterületen életvitelszerűen lakjon, háromszori felszólítás után gyorsított szabálysértési eljárásban járunk el ellene.
– Milyen lehetősége van a rendőrségnek abban az esetben, ha a hajléktalan nem közterületen, hanem például a budai hegyekben, erdőben él életvitelszerűen?
– A törvénymódosítás minél teljesebb végrehajtása érdekében a jogi háttérmunka is megkezdődött. Az illetékesek bevonásával tisztázzuk, hogy ki a vagyonkezelője, illetve tulajdonosa például a főváros határain belül található erdőknek, parkoknak. Amint ezt tisztáztuk, a vagyonkezelővel, illetve tulajdonossal közösen lépünk fel és segítünk visszatérni a hajléktalan személyeknek élhető körülmények közé. Ismét hangsúlyozom, az összetett feladatot a legnagyobb empátiával hajtják végre kollégáim.
– Ugyancsak negatívan befolyásolja az állampolgárok biztonságérzetét a Hős utcához kapcsolódó probléma, amit a dizájnerdrogok okoznak. Az önkívületi állapotba került kábítószer-használók éppúgy félelmet keltenek az 1-es villamoson utazók, a BKV-alkalmazottak, valamint a járókelők körében, mint az, hogy a droghasználók megjelentek Kőbánya központjában, a vasútállomás térségében, valamint a zuglói Pillangó utcai parkban is. Ugyanakkor az új dizájnerdrogok általában még nem szerepelnek a tiltólistán. Miként tud így fellépni a rendőrség?
– A jelen jogi rendszerben a rendőrség nem a fogyasztó, hanem a terjesztő ellen lép fel, hiszen a tudatmódosító szerek terjesztését büntetni rendeli a büntető törvénykönyv. Az állampolgárok biztonságérzetét befolyásoló magatartások ellen pedig állandó rendőri jelenléttel lépünk fel. Az 1-es villamos kritikusnak mondható, a Kacsóh Pongrác úti megállótól a Népligetig tartó szakaszán arra törekszünk, hogy ha szükség van rá, gyors segítségnyújtást kaphasson az állampolgár. Nem tudok minden megállóba egyenruhást kiállítani, de a járműveken napszaktól függően igenis jelen lesznek, illetve vannak egyenruhás rendőrök, akik a szintén egyenruhás közterület-felügyelőkkel bűnmegelőzési szempontból is fontos szerepet töltenek be.
– A drog nemcsak a Hős utcához kapcsolódhat, hanem minden olyan területhez, helyhez, ahol rendszeresen nagy tömeg fordul elő. Ezek vonzzák a többi bűnözőt, például a zsebeseket. Erre is kiterjed a figyelmük?
– A vezetésem alatt lévő rendőr-főkapitányságnak ebből a szempontból is fontos minden közterület a fővárosban. Kiemelt figyelmet kapnak az óriási forgalmat lebonyolító területek, a nagy bevásárlóközpontok – a teljesség igénye nélkül a WestEnd, Mammut, Árkád, Lurdy – és környezetük csakúgy, mint például egy Újpest–Fradi-rangadó, vagy éppen a fesztiválok, a nyári rendezvények biztosítása. Ugyancsak a megfelelő rendőri erővel lépünk fel a főváros egyes területein időnként felbukkanó gyorsulási versenyek résztvevői, a részegen randalírozók, így belvárosi romkocsmák magukról megfeledkező látogatói ellen, a drogterjesztőkkel szemben. Minden olyan cselekményre a lehető leggyorsabban reagálunk, ami negatívan befolyásolhatja a szubjektív biztonságérzetet.
– Az egykor az éjszaka urának tartott Vizoviczki László elleni jogerős ítélet után sincs teljes nyugalom a belvárosi szórakozóhelyeken. Néhány napja ismét le kellett csapniuk egy olyan szórakozóhelyen, ahol külföldi turistákat húztak le több százezer forintos italszámlával. Milyen intézkedéseket tesznek e visszatérő bűncselekmény ellen?
– Vannak, akik nem szórakozni vagy dolgozni járnak ezekre a helyekre, hanem például lopni, markecolni vagy lehúzni a kedves vendéget. Ez utóbbi bűncselekménynek nem mindig külföldiek a sértettjei, de zömmel ők a célpontok. Folyamatosan razziázunk, őrizetbe vételek sora történik. A gyors reagálás ezen a területen is fontos és sikeres fellépést tesz lehetővé. A bűncselekmények elkövetőinek elfogása és bíróság elé állíttatása mellett még egy nagyon lényeges feladatunk van, a szervezett bűnözői körök létrejöttének a megakadályozása. Tudomásom szerint ma nincs a budapesti éjszakában olyan meghatározó szervezett bűnözői csoport, mint amire korábban példa volt.
– Mit mutatnak a statisztikák, eredményes a főkapitányság munkája?
– Világrendezvények sora zajlott a fővárosban, ahova turistaként is milliók érkeztek, jelenthetem, valamennyi rendben lezajlott rendőri szempontból is. Szerénytelenség nélkül mondhatom, az Európai Unió egyik legbiztonságosabb fővárosa Budapest. Fontos fokmérője a rendőri munka megítélésének a statisztika, de az állampolgárok visszajelzése még fontosabb. A visszajelzések szerint a főváros közel kétmillió állandó lakója és a Budapestre dolgozni járó százezrek biztonságban érzik magukat. A biztonságérzetet befolyásoló bűncselekmények közül 2010-től napjainkig hatodára csökkent a rablások, felére a lakásbetörések, ötödére a gépkocsilopások száma. Jelenleg nincs megoldatlan emberölési ügyünk. Ennek ellenére nem dőlhetünk hátra.
– Új vezetőként gondolkodik szerkezeti átalakításon, komolyabb változtatáson a főkapitányságon?
– A főkapitány bűnügyi helyetteseként három évet dolgozhattam együtt elődömmel, Bucsek Gábor vezérőrnagy úrral. Feladatdús, pozitív irányba ható, eredményes időszak volt. A BRFK létszáma, struktúrája, beosztottaim képzettsége továbbra is alkalmas az állampolgárok elvárásainak kielégítésére, az eredményes munkára. Az elmúlt nyolc évben csökkenő tendencia érvényesül a bűncselekmények számában a szubjektív biztonságérzetet befolyásoló bűncselekményeknél. Ezzel párhuzamosan emelkedik a felderítési mutató. A sikeres bizonyítás mindenki feladata, és arra törekszünk, hogy a terhelt beismerő vallomást tegyen, és ha van olyan, a még előttünk ismeretlen bűncselekményeiről is beszámoljon. Mindennek az alapja a reagálási idő, hogy mennyi idő alatt ér ki az első rendőri erő a bejelentés után a helyszínre. Ez jelenleg átlag 12 perc, amit meg kell őrizni. Ugyancsak fontos a forró nyomon való bűnüldözés. Az első 24 óra általában döntő az ügyekben. Szintén nagy hangsúlyt helyezünk az állampolgárokkal való kapcsolattartásra, minden kollégámnak úgy kell reagálnia minden ügyre, mintha az a sajátja volna. A szolgáltató rendőrség nem közhely számunkra, az állampolgárokért vagyunk, és ez nálunk az alapvető gondolkodási mód. A szervezet arculata, karaktere példamutató, így megítélésem szerint változtatásra nincs szükség, finomhangolásra azonban igen.
– Akkor mégis várható átszervezés?
– A finomhangolás azt jelenti, hogy olyan területekre, bűncselekményekre is fokozottabban koncentrálunk, amik napjainkban elszaporodtak. Ilyenek az úgynevezett unokás csalások, amikor általában idős sértetteket hívnak fel bűnözők azzal, hogy valamelyik rokona bajban van, kórházba került és pénzre van szüksége, amiért egyik „ismerősét” küldi el. Ezzel a bűncselekményfajtával okozott kár már vetekszik a lakásbetörések okozta kárértékkel. Ezért külön nyomozócsoportot állítottam fel az unokás csalások vizsgálatára. Ennek a csoportnak a feladata emellett még – több kerülettel összefogva – a gazdaságvédelmi sorozatügyek vagy az albérletes csalások vizsgálata is. Ez utóbbi csalók interneten hirdetett lakásokat a tulajdonos tudta nélkül „adnak ki” vagy éppen „adnak el” strómanok közreműködésével, a nagy összegű előleg átvétele után pedig eltűnnek. Ugyancsak kiemelt figyelmet fordítok a vagyonvisszaszerzésre. Büntető jogszabályok lehetőséget adnak az egyezségkötésre, így minden büntetőeljárás kezdetén igyekszünk biztosítani minden olyan vagyonelemet, ami az okozott kár megtérülését lehetővé teszi majd.
– Rohamosan terjed a kiberbűnözés. Az ORFK főosztályi szinten lép fel a XXI. század egyik legnagyobb rendőri kihívása ellen. A BRFK-nak milyen szerepe van ebben?
– Az alosztályi szinten működő kiberbűnözés elleni egység támogatást nyújt a bűnözők ellen a nyomozóknak. Főleg azokban az ügyekben van szükség erre, ahol szakértői bizonyítás történik. Mondok egy példát. Komoly világcégeket világítanak át távolról elektronikus módon hekkerek. Feltérképezik az adott cég kibertérben zajló működését, például hogy személy szerint ki kezel számlákat, ki milyen jogosítvánnyal utal, kik az üzleti partnerek, milyen a forgalom a két cég között, milyen e-mail-címen zajlik a forgalmazás. Aztán a főnök nevében, annak e-mail-címéről utasítják az utalásokat végző ügyintézőt, hogy x összeget utaljon a partnercég megváltozott új számlaszámára. Az utalás megtörténik, a bűncselekmény pedig csak hetek, hónapok múlva derül ki, amikor már nem vagy csak nehezen lehet végigkövetni az elutalt összeg teljes útját. Az ügy szakértői bizonyítása meghatározó az eljárásban.
– Fejlesztik Budapesten a közterületi biztonsági kamerarendszert?
– Megkezdődött a III. és a XIII. kerületben egy-egy újabb Véda-kapu telepítése az illetékes önkormányzatok és az ORFK szervezésében. A főváros közterületi biztonsági kamerarendszernek fejlesztésére is szükség van. Látni kell, hogy a jelenlegi hálózat 2018 követelményeinek minőségben már nem felel meg. Az önkormányzatokkal együttműködve elengedhetetlen a kamerák cseréje, a rendszer modernizálása. Hangsúlyozom, nem a kamerák számának a növelésére van szükség, hanem a meglévők nagyobb felbontású, pontosabb képet adó kamerákra való lecserélésére és intelligens szoftverek alkalmazására. Arc- és rendszámfelismerő rendszerekre vagy olyan keresőrendszerekre, amelyek képesek rövid idő alatt leszűkíteni az akár terabyte-nyi képi adatot is egy-egy keresett jellemzőre. Például hogy merre járt mondjuk egy zöld kabátos elkövető a városban, vagy mi volt a cserbenhagyó piros Lada útvonala az ütközés előtt és utána. Rendkívül meggyorsítja a munkánkat egy ilyen rendszer.
– Végezetül: átadták már hazánknak az osztrák hatóságok a menekültstátusú, 18 éves afgán S. B. A.-t, aki az alapos gyanú szerint megerőszakolt egy fiatal nőt Budapesten?
– A gyanúsított bűnügyi őrizetben van Ausztriában, miután nem járult hozzá a gyorsított kiadatási eljáráshoz. Hamarosan eldől, hogy mikor adják át.