Továbbra sincs hivatalos szakértői vélemény arról, hogy mi okozhatta január 21-én hajnali fél egy tájban a Verona mellett egy autópályahíd pillérjének csapódó, majd teljesen kiégő, diákokat szállító magyar autóbusz tragédiáját. 11 diák és 5 felnőtt halt meg a helyszínen, négy súlyos sérültet Budapesten, az Állami Egészségügyi Központban kezelnek, két életveszélyes állapotú sérült továbbra is a veronai kórházban fekszik, egyikük állapotában némi javulást állt be.
A tűzvészben minden objektív bizonyíték megsemmisült, és a tragédiát vizsgáló olasz hatóságok egyelőre nem találtak értékelhető nyomokat vagy tanúkat, ám a vizsgálat durrdefekt vagy műszaki hiba lehetőségét nem igazolta, igaz, nem is cáfolta.
A veronai államügyészség szerint jelenleg az a legvalószínűbb, hogy a sofőr hibája vagy rosszulléte lehetett a baleset közvetlen kiváltó oka. Elképzelhető azonban, hogy a baleset következménye közel sem lett volna annyira súlyos, ha a Verona mellett elhaladó A4-es autópályát átívelő hidak, felüljárók pilléreit megfelelő védelemmel látják el az építők.
Az Echo TV Híradója két szakértőt is megkérdezett az autópályák biztonsági elemeiről. A francia autópályákon a felüljárók tartópillérét betonfal védi attól, hogy a gépjárművek nekiütközzenek. Kiderült, hogy a magyar autópályákon az autósokat dupla szalagkorlát, a korlátba beépített erős fémmerevítés és betonelem óvja a balesetektől. Az olasz A4-es autópályán Veronánál azonban megdöbbentő felfedezést tett a televízió: egyetlen szalagkorlát van mindössze, ezt szakította át a budapesti gimnazistákat szállító busz. A magyar szakértők úgy vélik, hogy a megfelelő védelem hiánya is hozzájárulhatott a tragédiához.
– Biztos, hogy lehetett volna Verona mellett olyan kialakítást készíteni, mint például a magyar autópályákon látható dupla szalagkorlát, amely megakadályozta volna, hogy a magyar autóbusz ennek a pillérnek vagy egy ilyen pillérnek nekimenjen – mondta az Echo TV-nek Melegh Gábor igazságügyi járműszakértő.
Egy baleset után a szakértők három alapvető dolgot vizsgálnak: meghibásodott-e a jármű, mulasztott-e a sofőr, vagy a környezet okozta-e szerencsétlenséget. Az első kettőről egyelőre nem tudni biztosat, ám a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke, Győri Gyula is úgy véli, hogy az olasz hatóságok tévedhettek, amikor ezt a fajta szalagkorlátot engedélyezték.
– Azt gondolom, hogy ez szabályozás kérdése, amely eltérhet az unión belül, nemzeti jogkörben dönthetnek másként, eltérhetnek az általános elvárásoktól, de előfordulhat az is, hogy téves döntést hoztak, amikor engedélyezték Olaszországban a tragédia helyszínén is tapasztalt biztonsági megoldást, vagy éppen meghozták a döntés, hogy a szimpla szalagkorlát elegendő – fejtette ki az Echo TV-ben az NKH elnöke.