Valóban komoly gondot jelent, hogy a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) másodfokán magas az egy éven túli, vagy akár két éven túli fellebbviteli ügyek aránya – közölte lapunkkal az Országos Bírósági Hivatal (OBH), amely arra is kitért, hogy egy belső vizsgálat eredményei szerint ez különösen a büntető ügyekre volt jellemző az utóbbi években.
– Nem csupán az ügyek lassúsága, hanem a bírákkal szemben érzékelhető kettős mérce is aggasztó méreteket ölt és veri ki a biztosítékot szakmai körökben – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő informátor, aki szerint a Tűzfalcsoport cikkében is megemlített Hilbert Edit munkavégzésével akadt a legtöbb probléma.
Érdemes leszögezni, hogy a célzott vizsgálat nem konkrétan Hilbert Edit személye ellen indult, hanem a több száz napig elhúzódó ügyek magas száma miatt. A bírósági hivatal lapunknak írt válaszában elismeri, hogy a vizsgálat érintette Hilbert személyét is, ám nem hozták nyilvánosságra a vizsgálat eredményét.
A hivatalos válasz azt is tartalmazza, hogy a fegyelmi jogkörrel is rendelkező bírósági vezetőknél az ítélkezési munkájukban az időszerűség megtartása fokozott követelmény, a törvényszéki elnök ugyanis maga is fegyelmi eljárást indíthat az eljárási határidőket önhibából mulasztó bírókkal szemben. Ilyen jogköre pedig Hilbertnek is van.
Szakmai berkekben komoly feszültséget generált, hogy néhányan kivételezett helyzetben vannak
Fotó: Teknős Miklós
Forrásunk szerint Hilbert felelőssége kétségtelen, ám nem szankcionálták a bírónőt, ugyanis Hilbert az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöki posztját január óta töltötte be, így tagsága megóvta az elszámoltatástól. Forrásunk hozzátette: ha más bírók dolgoztak volna ilyen lassúsággal, ők bizonyosan megrovásban, figyelmeztetésben részesültek volna. Állítólag volt olyan eset is, hogy Hilbert Edit akár hétszáz napig is ült egy ügyön, de máskor „csak” ötszáz napot kellett várni arra, hogy másodfokon ítéletet hozzon.
– Egy másodfokú ügynek ennél lényegesen hamarabb véget kellene érnie – árulta el a Magyar Időknek az informátor, aki arról is beszélt, hogy az elhúzódó másodfokú ügyek aránytalanul nagy része a BKT-nél volt tapasztalható a vizsgált időszakban. Hilbert Edit, az OBT soros elnökeként már korábban is ismertté vált arról, hogy támadta az OBH elnökét, Handó Tündét, azonban panaszát az Alkotmánybíróság elutasította.
A Tűzfalcsoport más OBT-tag kétes múltjára is felhívta a figyelmet: Vadász Viktor, a Magyar Igazságügyi Akadémia (MIA) egykori igazgatója 2015-ben nem teljesen önként távozott a posztjáról – legalábbis a portál szerint.
Mint írják, a MIA bérbeadott egy teniszpályát, amelyet a belpesti jogászelit kezdett el használni, Vadász pedig – a szerződés feltételeit figyelmen kívül hagyva – megengedte, hogy a vendégek az akadémia parkolóját használják, amivel lényegében kárt okozott a MIA-nak és az OBH-nak is. A portál értesülései szerint ezért Vadász írásbeli figyelmeztetést kapott, s ez összefüggésbe hozható lemondásával is. De más izgalmas adalékot is találhatunk a testület tagjaival kapcsolatban.
Mint arról korábban a Magyar Idők részletesen beszámolt, bár szavaik szerint a bíróságok függetlenségét védik, éppen az OBT tagjainak függetlensége kérdőjeleződik meg Twitter-bejegyzéseik és múltbéli viselt dolgaik alapján. Matusik Tamás például a Magyar Helsinki Bizottság és a Nyílt Társadalom Alapítványnak is dolgozott, és
– Vadász Viktorhoz hasonlóan – előszeretettel használja a Twittert arra, hogy a kormányról és az Országos Bírósági Hivatalról kritikus bejegyzéseket tegyen közzé. Ezzel a bírói függetlenséget és a bírói intézmény méltóságát is sérthetik, és hazánkat is kedvezőtlen színben tüntetve fel.
Vasvári Csaba is a Handó elleni akciójával került a hírekbe tavaly ősszel, amikor beperelte őt – a Hilbert alá tartozó munkaügyi bíróságon. Vasvári a 2006-os rendőri túlkapások áldozatainak elítélése kapcsán is hírnevet szerzett magának, főként azzal, hogy a gyakorlattól eltérően súlyos börtönbüntetéseket szabott ki, emiatt vérbírónak bélyegezték.
