Kétszer is javasolta a DBR Metró Projekt Igazgatóság (DBR) a 4-es metró beruházásának leállítását – közölte Balogh Árpád, a DBR volt vezetője a metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport tegnapi ülésén. A 2007 júliusa és 2008 szeptembere közötti időszak megbízott projektigazgatója a fővárosi testület előtt elmondta: az akkoriban készült két szakmai anyagból egyértelműen látszott, hogy a 2007-ben kitűzött 2010-es átadási határidő tarthatatlan volt. Ezt „a szakmailag előnytelennek tűnő” szerződéseken kívül azzal is érzékeltette, hogy az állomásépítő ütemtervébe nem fért bele, hogy odaérjen a fúrópajzs. Balogh elmondta: javaslataikat a főváros vezetése megfontolás nélkül elutasította. Azt is kiemelte, hogy a DBR az akkori létszámát, erőforrását és a szakmai összeállítását tekintve alkalmatlan volt a projekt lebonyolítására. A DBR-t irányító döntések pedig túl magasról érkeztek: Antal Attila, a BKV vezérigazgatója és az akkori főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós voltak döntéshozói pozícióban.
Balogh Árpád szerint egyes tanácsadói szerződéseket közbeszerzési eljárás nélkül kötötték meg
A projektigazgatóság egykori vezetője szerint a kohéziós alap támogatásának elnyerése volt a felülről erőltetett elsődleges szempont, ezért ahhoz igazították a határidőket, így történhetett, hogy egyes tanácsadói szerződéseket közbeszerzési eljárás nélkül kötöttek meg. Erre pedig a Demszky Gábor főpolgármester által 2007 januárjában kinevezett Becker László metróbiztostól kapott utasításokat Balogh. A DBR volt vezetője arra is kitért, hogy a forráshiány miatt a 2-es metró felújítása során alkalmazott megoldásokat használtak, így az állomások végül jóval olcsóbbak lettek az eredetileg tervezettnél.
A Fővárosi Közgyűlés 1997-ben hozta létre a DBR Metró Kft.-t a 4-es metró projektjének előkészítésére és a lebonyolítás koordinálására, 1999 februárjától a szervezet a BKV Rt. DBR Metró Projekt Igazgatóságaként végezte a munkáját. A kis létszámú szervezet tevékenységi körébe tartozott a beruházói feladatok teljes körű ellátása, a projekt előrehaladásának központi összehangolása, az elvégzendő feladatok kijelölése, a projektfinanszírozás kézben tartása.
A testület tegnapi meghallgatására a DBR két másik vezetője, Klados Gusztáv és Gulyás László nem ment el. Az ő szerepükkel Aba Botond, a BKV volt vezérigazgatója és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is foglalkozott. Aba Botond korábban úgy nyilatkozott: a metrókocsik beszerzése „Demszky Gábor kézi vezérlése mellett történt, vagy közvetlenül juttatott el utasításokat, vagy a DBR Metró Projekt igazgatóján, Gulyás Lászlón keresztül”. A volt BKV-vezér az Alstom metrókocsik beszerzése kapcsán azt is elmondta, hogy szerette volna Gulyás Lászlót leváltani. Meg akart tőle szabadulni, de a leváltását Atkári János akkori főpolgármester-helyettes nem engedte Aba Botond beszámolója szerint. Az OLAF 4-es metróval kapcsolatos dokumentumaiban olyat is lehet olvasni az ügyvédi irodákkal kötött problémás szerződésekről, hogy a DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetője, Klados Gusztáv a jelentés szerint azt nyilatkozta, hogy 2009-ben a Hagyó-botrányra való tekintettel megszüntették a szerződést a Horváth, Dóczi és Lehmann Ügyvédi Irodával, mivel az iroda soha semmilyen munkát nem végzett nekik. Ezzel szemben 12 számla alapján 2,76 millió forintot mégis kifizettek az irodának. Borbély Lénárd csepeli polgármester, a fővárosi munkacsoport elnöke a Demokratának adott interjúban úgy nyilatkozott: az OLAF azt is megállapította, hogy a Siemens AG és a Siemens Rt. a fővárosi önkormányzat döntéshozóival, a BKV DBR Metró Projekt Igazgatósága tagjaival, illetve az Eurometro Kft.-vel kapcsolatban álló cégeknek komoly összegeket fizetett ki.
Lapunk korábban megírta: a metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport május 31-ig ülésezik. Borbély Lénárd többször hangsúlyozta: fontos lenne, ha az akkori szocialista miniszterelnökök és Demszky Gábor is a beszámolna a metróberuházásról. Azonban eddig csak Tarlós István jelenlegi főpolgármester és Medgyessy Péter volt szocialista kormányfő segítette az OLAF-jelentés kapcsán szintén vizsgálódó országgyűlési gazdasági bizottság munkáját, illetve Aba Botond jelent meg mindkét testület előtt.
