Elsöprő sikert arattak a kormánypártok a 2018-as országgyűlési választáson. Vasárnap éjjel, a szavazatok csaknem 90 százalékának feldolgozottsága mellett az sem kizárható, hogy a Fidesz–KDNP kétharmados többségre tehet szert. A kormánypártok a szavazatok felét, a Jobbik az ötödét szerezte meg. Az MSZP–Párbeszéd 11-12 százalékkal éppen csak bejutott, s majdnem kiesett a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció is, amelyre a választók 5,4 százaléka szavazott.
Az LMP 6 százalék fölött végezhetett. A kormánypártok vidéken bizonyultak a legerősebbnek, sok településen komolyan növelni tudták támogatottságukat, s bár a baloldal előretört a fővárosban, Budapesten is sikerült billegőnek tartott körzeteket megnyerni. A parlamenti mandátumeloszlás az alábbiak szerint alakulhat: Fidesz–KDNP: 134, Jobbik: 26, MSZP–Párbeszéd: 20, DK: 9, LMP: 7. Egy-egy mandátumhoz juthat az Együtt, a német önkormányzat és egy független képviselőjelölt.
Másfél évtizedes rekordrészvételt hozott a választás. A hivatalos adatok szerint hazánk 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 285 szavazókörben, valamint a külképviseleteken a nem egészen nyolcmillió magyar választópolgár 68,13 százaléka adta le szavazatát este fél 7-ig, a 19 órás urnazárásig pedig bizonyosan hetven százaléknál többen voksoltak.
Ebből az következik, hogy hozzávetőlegesen nyolcszázezerrel többen járultak az urnákhoz, mint négy évvel ezelőtt. Visszatérve a mostani választásra, rekordot döntöttek az átjelentkezők, vagyis azok is, akik lakóhelyüktől távol adták le voksukat.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) közlése szerint egyedül a fővárosba több mint 86 ezren kérték át magukat; a legtöbben, 10 764-en a XI. kerületben, a második legtöbben, 8199-en pedig a XIV. kerületben voksolhattak. Mivel az átjelentkezők számára választókerületenként csak egy-egy szavazókört jelöltek ki, ezek előtt egész nap óriási sorok kígyóztak. A választási törvény szerint aki este 7 óta előtt érkezik, azt nem küldhetik el, ezért a XI. és a VI. kerületben még órákkal a hivatalos urnazárás után is zajlott a szavazás.
Országszerte 200 041 választópolgár kérte átjelentkezését, a megyeszékhelyek közül a legtöbben (4964) Szegeden szavazhattak, de sokan kérték magukat Győrbe (4102), Debrecenbe (4059), Pécsre (3539), Székesfehérvárra (2198), Kecskemétre (2092) és Miskolcra (2054) is. A legkevesebb átjelentkezőt, 312-t a megyeszékhelyek közül Salgótarjánba várták.
Kiemelkedő volt a részvétel a külképviseleteken is. A voksolás az időeltolódás miatt szombaton kezdődött az amerikai kontinensen, és közép-európai idő szerint vasárnap délutánra már be is zártak a szavazókörök, szintúgy Ausztráliában és Ázsia keleti részében.
Ebben a térségben a harminchat külképviseleten összesen 4972 választópolgár szerepelt a névjegyzékben, és 4376-an meg is jelentek, hogy szavazzanak, vagyis 88 százalékos volt a részvétel. A környező országokban a hazaihoz hasonló arányban adták le voksaikat a választók.
Említésre méltó, hogy a fővárosban kiugró volt a választási kedv, s több, hagyományosan ellenzéki körzetnek számító választókerületben is tömegek mozdultak meg vasárnap. A százszázalékos részvételt viszont alighanem csak a Zala megye középső részén, a zalaegerszegi járásban található Iborfián sikerült elérni.
A választás többnyire eseménytelenül zajlott, bár előfordult, hogy az utolsó pillanatban visszalépett ellenzéki jelöltek valamelyikének nevét nem húzták le a szavazólapról. Ez történt például a szocialista Harangozó Tamással, aki az LMP társelnökének, Hadházy Ákosnak a javára lépett vissza.
Másutt tévedésből rossz nevet húztak le. Nehezebb megmagyarázni, hogy az egyik újpesti szavazókörben miért törölték a szavazólapokról a fideszes indulót. Az esetet Fricz Tamás politológus jelezte, s le is állíttatta a szavazást. Néhány helyen a számlálóbizottság átalakulása okozott némi fennakadást.
Csepelen egy baleset miatt kellett póttagot beültetni az egyik testületbe, miután az egyik tagnak beszorult az ujja a székbe, és egy darab leszakadt belőle. S volt, ahol egy részegen hangoskodó szavazót kellett eltávolítani. Az NVI közölte, rendőrségi beavatkozásra egyetlenegyszer sem volt szükség, haláleset nem történt a szavazás alatt, de a szavazókörök leterheltsége olyan probléma, amit a jövőben orvosolni kell.
Tóth Gy. László politológus, publicista
Ráférne a kormány munkájára a megújulás, aminek egyik feltétele a tisztességes, korrekt ellenzék – mondta lapunknak Tóth Gy. László politológus, publicista, aki a magas választási arányt a demokrácia győzelmének tartja. – Magyarország nyugati értelemben vett, normálisan működő, demokratikus ország. A magas részvétel a bizonyítéka annak, hogy jogállami keretek között működik hazánkban a demokrácia. Bár még nem ismerünk részeredményeket, minden jel arra mutat, a kormányzás jó kezekben maradhat. A Demokratikus Koalíció és a Jobbik részéről is elhangzott, hogy illegitimnek tartják a választásokat. Meggyőződésem, hogy a sértettség beszél belőlük, úgy gondolják, hogy veszítettek, de ahelyett, hogy elismernék a választópolgárok döntését, kifogásokat keresnek. Tegnap a választókörökben történtek bizonyítják, tényszerűen nem felel meg a két ellenzéki párt vezetőinek vagdalkozása. Nevetséges, hogy elindulnak egy demokratikus választáson, majd ha az nem a kényük-kedvük szerint alakul, hergelik magukat és választóikat. Ilyen az ellenzék ma Magyarországon.
Simon János politológus, egyetemi tanár
A választási hajrá jól sikerült, elsősorban a Fidesznek. Szerencsésnek tartom, hogy az utolsó két hétben koncepciót váltottak, a migrációs tematika mellett megjelent, hogy a vidéken élőknek is el kell menniük szavazni. Orbán Viktor nagyon erősen, személy szerint is beszállt a kampányba, járta az országot, meghirdette a Modern Magyarország programot, amely a vidék megerősödését szolgálja, és ezek mind olyan tényezők voltak, amelyek arról szóltak, hogy a vidéken élőket felrázzák, menjenek el szavazni. Miután kiesett a hazai közéletből a kisgazdapárt és az MDF is, a magyar vidéket elhanyagolták a pártok, kivéve a Fidesz, amely az utolsó időszakban a teljes figyelmét erre koncentrálta. Ez azért jelentős, mert korábban Budapest, a pesti oldal legyőzte az országot, most pedig azt mondanám, hogy megfordult ez a tendencia, az a vélemény érvényesül, amelyet a vidéki Magyarország akar, s ez meghatározza a kormányalakítás lehetőségét is. Én már korábban is borítékoltam, hogy 70-71 százalékos részvétel lesz, és egyértelmű Fidesz-győzelem várható, bár még nem tudhatók a végleges adatok.
Fodor Csaba Nézőpont Intézet, ügyvezető
Nagy valószínűséggel abszolút többséget fog szerezni a Fidesz–KDNP a parlamenti választás várható végeredménye alapján. Érdekesség, hogy ugyan az ellenzéki sajtó a kampány véghajrájában és különösen a magas választási részvétel okán a választás napján is arról beszélt, hogy 2002-es hangulat van az országban, a valóság nagy valószínűséggel rájuk cáfolhat. Egyedül a helyi átszavazások teszik valamennyire bizonytalanná a várható végeredményt, ugyanakkor egyelőre úgy tűnik: az ellenzéki szavazatok szétaprózódtak. Fontos leszögezni, hogy tradicionálisan a kormánypártoknak kedvez, hogy nemcsak a fővárosban, de különösen vidéken is többen szavaztak, mint négy éve. Könnyen előfordulhat, hogy a sikeres mozgósítást eredményező kormánypárti kampány következtében többen szavazatot kapott a Fidesz, mint 2014-ben. A parlamenti választás várható eredménye – azon túl, hogy az elmúlt nyolcéves kormányzás eredményességét mutatja – a brüsszeli elit számára is világos üzenet: a magyarok elutasítják a felső korlát nélküli kötelező betelepítést és a korlátlan befogadás politikáját.
