Elkészültek a sürgősségi ellátás fejlesztéséhez kapcsolódó jogszabály-módosítások. A három elemből álló intézkedési tervet kidolgozó munkacsoport vezetője, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) elnöke lapunknak elmondta: javaslataikat az elmúlt években felszínre került problémák, illetve a sürgősségi betegellátó osztályok (SBO) körében még év elején indított felmérés alapján dolgozták ki.
Bár ez utóbbi részletes elemzése még nem készült el, az már látszik, hogy a SBO-kon nem mindenütt vagy nem a szakmai előírásoknak megfelelően alkalmazzák a sürgősségi ellátás alapját jelentő úgynevezett triázsrendszert.
Ez az az ötfokozatú betegbesorolási szisztéma, amelynek alapján egyáltalán el lehet dönteni, hogy melyik páciens milyen gyorsan igényel orvosi vizsgálatot és kezelést.
A munkacsoport egyik javaslata ezért a triázsrendszer kötelezővé tétele – közölte Bognár Zsolt. A terv az, hogy a jövő év januárjától már csak azon betegek után kapnák meg a sürgősségi osztályok a finanszírozást, amelyek ezt a rendszert működtetik, továbbá a betegek besorolását, a rajtuk ezek alapján elvégzett diagnosztikus és terápiás eljárásokat hiánytalanul jelentik az egészségbiztosítónak.
A lépés várhatóan jelentősen növeli majd a betegellátás biztonságát, és a későbbi vitákat is megelőzhetővé tenné, hiszen mindenki tisztában lenne azzal, hogy mi az ő besorolása és az mit jelent.
Azért, hogy a saját ellátásával kapcsolatos információkat minden beteg megkapja és meg is értse, egyelőre nem kötelezően diszpécsereket is alkalmaznának a sürgősségi osztályokon.
Mint Bognár Zsolt fogalmazott, a diszpécserek speciálisan képzett, jó kommunikációs készségű, idegen nyelvet beszélő, alapvetően nem egészségügyi végzettségű, de a megfelelő szakirányú képzésben részesülő szakdolgozók lennének, akiknek az a feladatuk, hogy tartsák a betegekkel és a velük lévő hozzátartozókkal a kapcsolatot, megfelelően informálják őket és válaszoljanak a kérdéseikre.
Nagyon sok konfliktus adódik most abból, hogy a betegek nem tudják, hogy éppen mire és mennyit kell várniuk, ezért a javaslattevők reményei szerint a diszpécser intézményének bevezetésével jelentősen nőhet a betegelégedettség.
Ugyanakkor segítséget nyújtanának a triázs dolgozóinak abban, hogy kiegészítő információkat kapjanak az ellátásra váró betegekről (például kérdőívek kitöltetése), orvosi utasítások alapján szerveznék a betegutakat (betegszállítás megrendelése, előjegyzésen alapuló szakvizsgálatokra időpontkérés).
Annak érdekében pedig, hogy a valódi sürgősségi esetekre több idő és figyelem jusson, csökkenjen a tumultus és növekedjen a betegelégedettség, az SBO-hoz integrálva kísérleti jelleggel úgynevezett akut alapellátási egységeket alakítanának ki.
Mint az elnök rámutatott: jelenleg a sürgősségi osztályokon megforduló betegek 35-40 százaléka nem igényel akut ellátást. Ezeket a pácienseket a jövőben – természetesen a triázsvizsgálatot követően – nem sürgősségi orvos fogja ellátni, hanem sürgősségi kórházi gyakorlattal rendelkező mentőtiszt, sürgősségi képzésen átesett és kórházi gyakorlattal rendelkező, főiskolát végzett kiterjesztett hatáskörű nővér vagy egy sürgősségi félévét teljesített rezidens.
Amennyiben a kórházhoz integráltan működik az alapellátási ügyelet, a pácienst átirányíthatják oda is, a lényeg, hogy ez az ellátóhely legfeljebb száz méterre lehet a sürgősségi osztálytól.
Ha ugyanis a részletes vizsgálat során mégis felmerül, hogy a betegnek sürgősségi szakellátásra van szüksége, akkor azt késedelem nélkül meg tudja kapni. Ez tehát nem egy egyirányú út, a lényeg, hogy a páciens az állapotának megfelelő szintű ellátást kapja, a lehető legrövidebb időn belül.
Bognár Zsolt a Magyar Kórházszövetség azon javaslatára is reagált, miszerint a sürgősségi ellátás problémáira átmenetileg és főként Budapesten az lenne a megoldás, ha csökkentenék az ellátóhelyek számát.
Az MSOTKE elnöke úgy fogalmazott: az egészségügyi ellátás frontvonalában lévő sürgősségi osztályokon az egészségügy rendszerszintű problémái ütköznek ki: az általános orvos- és ápolóhiány, az alapellátás hiányosságai, a szociális ellátás problémái, a fekvőbeteg osztályok zsúfoltsága, a szakrendelések szűk kapacitása.
Ezért valódi megoldást csak globális, az egész ellátói rendszert érintő változtatások hozhatnak – vélekedett.
Nagyon fontos lépést jelent majd azonban a fővárosban a szuperkórházak létrehozása is, mert azokba nem csak a sürgősségi osztályokat centralizálnák, hanem az akut ellátás diagnosztikai és ellátási hátterét biztosító egyéb szakterületeket is: így a radiológiát, a sebészetet-traumatológiát, kardiológiát, nőgyógyászatot stb.