Vádirat-ismertetéssel kezdődött el tegnap a Budapest Környéki Törvényszéken a bizonyítási eljárás a nyelvvizsgabotrányként elhíresült büntetőperben, amelynek több mint száz vádlottja van. Az eljárásnak eredetileg ezernél is több gyanúsítottja volt – köztük rendőrök, tűzoltók, ügyvédek és titkosszolgák –, de legtöbbjükkel szemben a vádhalasztás lehetőségével élt az ügyészség. A vádhatóság a piramisszerűen felépült bűnszervezet tagjait azzal vádolja, hogy a Rigó utcai nyelvvizsgaközpont mellett egy vecsési és egy váci vizsgáztató hely alkalmazottaival összejátszva, azokat lefizetve, sokszor idegennyelvi tudás nélkül segítették a klienseket nyelvvizsgához. A bűnszervezetben elkövetett vesztegetés és közokirat-hamisítás miatt a vádlottak padjára ültek közül tegnap öt terheltet hallgatott meg a bírói tanács.
Az elsőrendű vádlott 1978 óta dolgozott a Rigó utcai nyelvvizsgaközpontban, és nem tudott arról, hogy „probléma lett volna a vizsgáztatással”. Elmondása szerint a vizsgára készülőknek két-három héttel a vizsga előtt kellett benyújtaniuk jelentkezési lapjukat, de ezt a szabályt nem vették szigorúan: többször előfordult, hogy csak napokkal a teszt előtt érkeztek meg az iratok.
A másodrendű vádlott, a vecsési nyelviskola igazgatója vallomásában hangsúlyozta: a közokirat-hamisítás tekintetében elismeri felelősségét, de a vesztegetésben nem. A vád szerint a németnyelv-tanárként végzett nő 236 esetben, összesen csaknem tizenhatmillió forintot fogadott el a bűnszervezet tagjaitól, akik ezért cserébe előre megkapták az írásbeli teszt feladatait, majd a „fizető vendégeket” átengedték a szóbeli vizsgán. A volt igazgató vallomásában kifejtette: a könnyített nyelvvizsgára toborzó Á. András azzal kereste meg, hogy egy-egy ismerősével szemben „humánusabban” járjon el a vizsga folyamán. Beszámolója szerint a segítségért eleinte csak süteményeket és pálinkát kapott. – Amikor megpróbáltam kiszállni, András azt mondta, hogy prominens emberek elvárják a segítségemet, és felvetette, hogy tönkretesznek, ha nem segítek – hivatkozott zsarolásra az iskola igazgatója. – Tehát attól való félelmében, hogy a szemére hányják, hogy süteményt és pálinkát fogadott el, nem mert feljelentést tenni? – kérdezte erre a bíró.
A vádlott szerint nem volt olyan átengedett vizsgázó, aki ne tudott volna az egyébként elvárt szintnek megfelelni. A bíró azonban felhívta a figyelmét arra a nyomozati anyagokban is szereplő tényre, hogy az a fedett nyomozó, aki „próbavizsgára” ment a vecsési nyelvvizsgaközpontba, egyetlen szót sem tudott németül, mégis bizonyítvánnyal távozott.
A harmad- és negyedrendű vádlottak tagadták bűnösségüket, de nem kívántak vallomást tenni. Az ötödrendű vádlott, aki a váci nyelviskolát vezette, szintén azt hangsúlyozta: mindössze barátságos és emberséges vizsgáztatók dolgoztak az iskolában, de a puskázást nem tűrték el. A per holnap további vádlottak meghallgatásával folytatódik.