A Gyurcsány-kormány elhárítását megrázó, kémügyként elhíresült botrány aktái nemzetbiztonsági érdekből államtitoknak minősülnek, ezért is zajlott zárt ajtók mögött a volt titkosszolgálati vezetők és egy civil cégvezető pere az évek során.
A titkosítás feloldását indítványozó fővárosi főügyészségi döntés mögött az ellenzéki sajtó egy része politikai okokat vélt felfedezni, ám illetékes forrásból lapunk figyelmét arra hívták fel, hogy a minősítések felülvizsgálatai már tavaly ősszel megkezdődtek, sőt be is fejeződtek a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) illetékes főosztályain. Az ügy operatív felderítése a szervezet jogelődjénél, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál (RSZVSZ) kezdődött, ám csak a 2010-es kormányváltás után született meg a feljelentés, majd a vádemelés.
A katonai ügyészség Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy György egykori titokminisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel, egy orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát bűnsegédként elkövetett kémkedéssel, a Galambost az NBH élén váltó Laborc Sándort pedig bűnpártolással vádolták meg.
Még az operatív nyomozás során minősítették a keletkezett iratokat az NVSZ-nél, így a perek és az ítéletek indoklása is a Kúria végső, a vádlottakat felmentő ítéletének indoklásáig titkos volt. A közvélemény – és az igazságszolgáltatás, valamint az NBH jogutódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai-nak – az igénye azonban egyre inkább fokozódott a titkosítás feloldása iránt.
A minősítések felülvizsgálata a titokgazda NVSZ-nél tavaly ősszel le is zajlott. Ekkor az Átlátszó.hu újságírója fordult az adatvédelmi biztos hivatalához, és kérte a titkosítás felülvizsgálatát. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) lapunknak idén februárban megküldött, anonimizált határozatából egyebek mellett kiderül, hogy a kémügy nagyrészt arról szól, amit a sajtó korábban megírt.
A Kúria május végén jogerősen felmentette az eljárás szereplőit
Fotó: Havran Zoltán
Mint köztudott, a botrány kirobbanását követően a Heti Válasz közölte, hogy a Gyurcsány-kormány idején egy orosz különítmény érkezett Magyarországra a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztikarának poligráfos átvilágítására. Noha Galambos Lajos főigazgató környezetében azt terjesztették, hogy a Zömök Kft. égisze alatt bolgár – tehát uniós tagállami – szakemberek végzik a poligráfos vizsgálatokat, azonban kiderült, hogy az átvilágítók oroszok voltak. A Heti Válasz írt arról is, hogy a „szakemberek” rácsatlakoztak az NBH szervereire is, így felmerült illetéktelen – orosz – behatolás az elhárításba.
A NAIH megvizsgálta az NVSZ ügyre vonatkozó iratait, és megállapította: azok egy részének minősítése nemzetbiztonsági okokból fenntartandó, ám egy összefoglaló jelentést nyilvánosságra kell hoznia a szervezetnek. Erre kerülhet sor hamarosan, miután a Legfőbb Ügyészség a felmentő ítélet hatására felülvizsgálja saját iratainak a minősítését, és felkéri erre a többi, ügyben illetékes szervet is.
Így az NVSZ mellett a kémper során ítéletet hozó bírói tanácsokat is arra hívják fel, hogy vizsgálják felül a náluk lévő bírósági iratokat, és a személyes, valamint nemzetbiztonsági szempontból lényeges adatok kivételével hozzák azokat nyilvánosságra.
A Kúria döntésének indoklásából egyébként kiderült, valóban érkeztek külföldiek – köztük két orosz – a poligráfos vizsgálat elvégzésére, ám a kémkedés nem volt megállapítható.
