Belügyi forrásaink szerint addig nem hozzák nyilvánosságra a Gyurcsány-kormány polgári elhárítását megrázó, úgynevezett kémügy egyetlen részletét sem, amíg a Kúria nem dönt a perújrafelvétel kérdéséről. A legfőbb bírói testület döntésének tükrében pedig további egyeztetésekre is sor kerülhet, mielőtt végrehajtanák a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) határozatát a titkosítás részbeni feloldásáról.
Az Átlátszó.hu kezdeményezte a titokfelügyeleti hatósági eljárást az ügyben. A portál munkatársa szerint ugyanis „…a vádlottak közül az I–III. rendű vádlott (Galambos, Laborc, Szilvásy – a szerk.) kifejezetten a közhatalom gyakorlásával összefüggő minőségükben elkövetett cselekmények vádja miatt állt bíróság előtt, így a közvéleménynek kiemelkedő alkotmányos érdeke fűződik ahhoz, hogy megismerhesse a vádat, a vádlottak védekezését és a bíróságok ítéleteit”.
Az adatvédelmi biztos hivatala csak részben adott helyt a beadványnak, ám az kiderül a határozatból, hogy a minősített ügy lényegében arról szól, amit a sajtó megszellőztetett. Annak idején a Heti Válasz közölte elsőként, hogy a Gyurcsány-kormány alatt, 2007-ben külföldről hoztak szakembereket a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) tisztikarának a poligráfos átvilágítására. Bár Galambos Lajos főigazgató környezetében azt terjesztették, hogy a külföldiek Bulgáriá-ból érkeztek, valójában oroszok voltak. Ezt az elhárítás tolmácsa és pszichológusa jelezte Galambosnak, ám a tábornok nem állíttatta le az akciót.
Állítólag mindössze másfél tucat NBH-munkatársat vetettek alá hazugságvizsgálatnak az oroszok, miután saját technikai hátteret telepítettek a szolgálat székházába. Az eszközök és műszerek a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül érkeztek, a diszkrét behozatalt az NBH repülőtéri kirendeltsége biztosította, együttműködésben a légikikötő védelmi rendszereit működtető Zömök Kft.-vel. A Heti Válasz forrásai szerint egy humánerőforrás-átvilágításhoz sem titkolózásból, sem külföldi szakemberanyagból, sem műszerekből nem kell ennyi – így végül az NBH technikai megtámadására terelődött a gyanú.
Szilvásy György
A katonai ügyészség Galambos Lajost kémkedéssel, Szilvásy György volt titokminisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándort – Galambos Lajos utódját – hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a Zömök Kft. vezetőjét pedig bűnpártolással vádolta meg. A Szilvásy György elleni vád alapja az volt, hogy amikor miniszterként értesült Galambos Lajos tettéről, elmulasztotta megtenni a feljelentést, Laborc Sándor ellen pedig azért emeltek vádat, mert nem intézkedett, amikor szembesült elődje tettével. Első első fokon 2013-ban, a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa
Galambos Lajost két év tíz hónap, Szilvásy Györgyöt két év tíz hónap, Laborc Sándort, Galambos hivatali utódját pedig hivatalos személy által elkövetett bűnpártolásért egyéves börtönbüntetésre ítélte, ám büntetése végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették. P. Lászlót, a Zömök Kft. orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát felmentették. A tárgyaláson készült hangfelvételek leiratai azonban nagyban eltértek a valóban elhangzottaktól, így 2015-ben a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú döntést hatályon kívül helyezte, és visszaadta az ügyet új elsőfokú eljárásra. Másodjára aztán Kaposvárott felmentették a vádlottakat, amit a Fővárosi Ítélőtábla 2017. szeptember 25-én jogerőre emelt.
