Csak idő kérdése, és megismerheti a közvélemény a Gyurcsány-kormány elhárítását megrázó úgynevezett kémbotrány nemzetbiztonsági érdekeket nem sértő részleteit.
A Fővárosi Ítélőtábla szeptember 25-én mentette fel jogerősen a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját, Galambos Lajost, utódját, Laborc Sándort, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét, Szilvásy Györgyöt és P. Lászlót, a Zömök Kft., azaz a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát a kémkedés és bűnpártolás vádja alól.
Az ügy érintettjei (balról jobbra): Galambos Lajos, Szilvásy György, P. László és Laborc Sándor
Fotó: Havran Zoltán
Az ügyészség felülvizsgálati kérelmét a Kúria elutasította. A Legfőbb Ügyészség – érzékelve a közvélemény felől érkező óriási érdeklődést – kezdeményezte a titkosított ügy minősítésének felülvizsgálatát, hogy megtudhassuk, valóban orosz titkosszolgákat engedett-e be az elhárítás épületébe a szocialista-liberális kormány Nemzetbiztonsági Hivatalának főigazgatója, Galambos Lajos.
A Magyar Idők értesülése szerint a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészségen jelenleg is zajlik a minősített iratok felülvizsgálata, egyben felkérték az ügyben ítélkező bíróságokat, valamint a Nemzeti Védelmi Szolgálatot (NVSZ), hogy saját hatáskörükben szintén végezzék el a titkosítás feloldását, természetesen azon részletek kivételével, amelyek sértenék a nemzetbiztonság vagy a bíróságok, illetve a titkosszolgálati hatáskörrel rendelkező NVSZ érdekeit.
Ismeretes, a kémper először 2013-ban jutott el ítélethirdetésig. Először a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa 2013-ban első fokon Galambos Lajossal szemben kémkedésért két év és tíz hónap börtönt szabott ki.
Szilvásy Györgyöt felbujtóként elkövetett kémkedésért két év, tíz hónap szabadságvesztéssel sújtották, Laborc Sándort hivatalos személy által elkövetett bűnpártolásért egyéves börtönbüntetésre ítélték, ám büntetése végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették. P. Lászlót felmentették.
A Fővárosi Ítélőtábla 2015-ben az elsőfokú döntést hatályon kívül helyezte, és új elsőfokú eljárásról rendelkezett. Második nekifutásra a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa mind a négy vádlottat felmentette, az ügyészség fellebbezése miatt ismét az ítélőtáblára került az ügy, a táblabíróság pedig helybenhagyta a „második” elsőfokú ítéletet, azaz a vádlottak szabadon és büntetlenül távozhattak.
A fentiek tükrében a Kúriának, a Fővárosi Ítélőtáblának, a Debreceni Törvényszék, illetve a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsának van feladata még a KNYF mellett a titkosítás kérdésében.
A minősítések felülvizsgálata a titokgazda NVSZ-nél tavaly ősszel már lezajlott. Ekkor az Átlátszó.hu újságírója fordult az adatvédelmi biztos hivatalához, és kérte a titkosítás felülvizsgálatát.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) lapunknak idén februárban megküldött, anonimizált határozatából egyebek mellett kiderül, hogy a kémügy nagyrészt arról szól, amit a sajtó korábban megírt.
Mint köztudott, a botrány kirobbanását követően a Heti Válasz közölte, hogy a Gyurcsány-kormány idején egy orosz különítmény érkezett Magyarországra a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztikarának poligráfos átvilágítására.
Noha Galambos Lajos főigazgató környezetében azt terjesztették, hogy a Zömök Kft. égisze alatt bolgár – tehát uniós tagállami – szakemberek végzik a poligráfos vizsgálatokat, azonban kiderült, hogy az átvilágítók oroszok voltak.
A Heti Válasz írt arról is, hogy a „szakemberek” rácsatlakoztak az NBH szervereire is, így felmerült illetéktelen – orosz – behatolás gyanúja is az elhárításba.
