A parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága várhatóan jövő heti ülésén dönt a belügyminiszter által múlt héten benyújtott javaslatcsomagról, amelynek 38. paragrafusa a nemzetbiztonsági törvény módosítását taglalja. Ebben olvasható többek között az is, hogy ha a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői úgy döntenek, a „tartalomszolgáltatók”, kötelesek munkatársnak felvenni a titkosszolgálat embereit. A sajtón kívül a felsorolásban szerepelnek a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek és a távközlési szolgáltatók is. Bár a módosítás még korántsem eldöntött tény, hiszen a Belügyminisztérium (BM) is jelezte, hogy az Országgyűlés szakbizottsága dönthet a passzus kivételéről, az ellenzék élesen bírálta a beadványt. Az MSZP-s Harangozó Tamás a passzus eltörlését követelte. A Párbeszéd Magyarországért nevű törpepárt „a sajtó- és a szólásszabadság elleni durva támadásnak” nevezte a módosító javaslatot, a Demokratikus Koalíció már besúgókat és beépített állami ügynököket vízionált. A Jobbik közleményében szintén elfogadhatatlannak nevezte a módosítást.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ tegnap közleményben cáfolta, hogy titkosszolgálati munkatársak kerülnének az online tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe. Mint írják, az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot „a magyar ellenzék tudatosan félreértelmezi és félremagyarázza: azaz szó sincs arról, hogy online újságok, tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe kerülnének titkosszolgálati munkatársak”. A közlemény szerint a javaslat azt teszi lehetővé, ami eddig is így volt, nemcsak Magyarországon, hanem a világon mindenhol intézményesült formában, vagyis hogy a távközlési szolgáltatóknál – például a mobiltelefon-társaságoknál – legyenek ilyen alkalmazottak.
– Arra számos titkosszolgálati szakértő, köztük Földi László is rámutatott, hogy az egész EU-ban, így Magyarországon is megnőtt a terrorveszély, és arra is érdemes gondolni, hogy a terrorizmusnak egyre több „nem hagyományos” formája van, mint például a kiberterrorizmus és a gazdasági haszonszerzés – mondta lapunknak Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Hozzátette: a Kovács Béla-ügy is azt mutatja, hogy még egy-egy megválasztott, legitim személyről is kiderülhet, hogy az ország érdekeivel ellentétes tevékenységet fejthetett ki – mondta Lomnici. Egyáltalán nem valóságtól elrugaszkodott gondolat tehát, hogy a titkosszolgálatnak fel kell vennie a harcot a kiber- és gazdasági terrorizmussal szemben is, ahogyan minden nem baráti, szövetségesi külföldi tevékenységgel szemben is. Lomnici Zoltán úgy véli, mivel ez a jogszabály-módosítás túlságosan nyílt, elképzelhető, hogy csupán egyfajta üzenetről van szó. Az államhatalom érzékelteti az érintettekkel, hogy figyel a tartalomszolgáltatókra, és elképzelhető, hogy végül a vonatkozó passzus kikerül a jogszabályból – húzta alá a szakértő.
