– Az uniós szervek kelepcébe kerültek – értékelte Szánthó Miklós az Európai Bizottság (EB) és az Európai Bíróság (EUB) főtanácsnokának érvelését a kvótahatározattal kapcsolatban a Kossuth rádió keddi műsorában.
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója rámutatott: Magyarország elvileg nem lenne kötelezhető a kvótákkal kapcsolatos rendelkezés végrehajtására, a két értelmezés bármelyikét vesszük is alapul. Az EB álláspontja szerint hiába jár le a kvótahatározatban megállapított kétéves időszak szeptember 26-án, azokon a tagállamokon, amelyek azt nem hajtották végre, számon lehet kérni a határozatot, és végre kell velük hajtatni.
Ám ebben az esetben nem ideiglenes döntésről beszélünk, tehát nem megfelelő eljárásban hozták meg, és semmissége miatt nem kell végrehajtani azt – hívta fel a figyelmet Szánthó Miklós. Az EUB főtanácsnokának értelmezése szerint viszont mivel ideiglenes a rendelkezés hatálya, a kvótahatározat nem minősül rendes jogalkotási aktusnak, tehát megfelelő eljárásban hozta azt meg az Európai Tanács. Yves Bot érvelésének logikája szerint azonban a kvótahatározat átmeneti hatálya szeptember 26-án automatikusan megszűnik, így azt követően nem lesz végrehajtható – mutatott rá az igazgató.
Szánthó Miklós arra is kitért: mivel jogi szempontok alapján nem lenne kényszeríthető Magyarország a kvótahatározat végrehajtására akár ideiglenes döntésnek, akár nem megfelelő eljárás eredményének tekintjük a rendelkezést, a bizottság egy bizonytalan állapot fenntartásában érdekelt – közölte a jogász a Magyar Időkkel.
– Bár szeptember elején dönt csak az EB arról, hogy mikor terjeszti az EUB elé tárgyalásra a hazánk elleni kötelezettségszegési eljárás következő fázisát, folyamatosan igyekeznek a Magyarországot szankcionáló eljárás jogosságának a látszatát fenntartani különböző jogon kívüli eszközökkel, például a szolidaritás elvének az emlegetésével – fogalmazott Szánthó Miklós. Mivel a bizottság egyértelműen a retorzió lángpallosaként használja a kötelezettségszegési eljárást, ezért politikai szempontból megjósolhatatlan, mi lesz szeptember 27. után.
Bár a jog Magyarország pártján áll, a bizottság vélhetően ezután is a kvótahatározatot akarja majd kikényszeríteni, „pajzsként” maga előtt tolva a bíróságot.