A Magyarországon korábban teljesen ismeretlen családi csődvédelem rendszerét azok számára dolgozták ki, akik törleszteni már nem tudnak, de egy vagyonfelügyelő segítségével még megmenthető az otthonuk (jelzáloghitel esetén), illetve nem kerülnek teljesen reménytelen helyzetbe. Az intézkedés lényege, hogy a bajba jutott család gondnokot kap, aki lehet szociális munkás, pénzügyi szakember vagy családvédelmi szakember is. A szakember feladata, hogy azoknak a családoknak mutasson kiutat, segítsen bevételeik beosztásában, amelyek nem tudják fizetni a számlákat vagy a banki törlesztéseket, mert nem tudják megfelelően beosztani a jövedelmüket, vagy nem hajlandóak megválni olyan vagyontárgyaiktól, amelyek értékesítésével jelentős pénzhez jutnának. A magáncsőd természetéből következően a rendszerbe csak olyanok léphetnek be, akiknek van vagyonuk és bevételük, illetve pénzzé tehető vagyontárgyakkal rendelkeznek.
Mivel a csődvédelem önkéntes alapon igényelhető, vagyis senkire nézve sem kötelező, a belépőknek számos feltételnek kell megfelelniük. Csak olyan személy igényelheti például, akinek a tartozása (nem a hitele összege) legalább 2 millió és legfeljebb 60 millió forint. Az adós legalább 500 000 forintnyi (kamatokkal és járulékokkal növelt) tartozásának 90 napnál régebb óta kell fennállnia. A tartozások között lennie kell legalább egy hitelnek. Az adósság összegének az igénylő csődvagyonának 100 és 200 százalék közötti részét kell kitennie.
A magáncsőd időszaka alatt az adós kevesebbet törleszthet, mint amennyit egyébként kellene, a csődvédelem lejártakor pedig elengedik a megmaradt tartozását vagy annak egy részét. Az engedmény akár 95 százalékos is lehet. Egy-, két- és háromfős családok esetén fejenként a legkisebb öregségi nyugdíj másfélszeresét költhetik el szabadon, négy főtől pedig csak a legkisebb öregségi nyugdíj összegét családtagonként, vagyis 120 ezer forintot. A csődvédelem alapesetben 5 évre szól, de meghosszabbítható 7 évre. Egy személy életében egyszer veheti igénybe a csődvédelmet. Ha valaki bármilyen formában félrevezeti a csődbiztost, illetve csalást követ el a rendszer kapcsán, azt örökre kizárják a csődvédelemből. Ha az adós munkanélküli, vállalnia kell azt is, hogy munkát keres.
A kormány augusztusban külön rendeletben szabályozta, hogy mely vagyon és mely bevételek nem tartoznak az adósságrendezési eljárásba. Így többek között nem tartozik az adósságrendezésbe a mindennapi élet szokásos használati tárgyai körébe eső háztartási és lakásfelszerelés, berendezés, mosógép, hűtőszekrény, haszonállat, kedvtelésből tartott állat, tankönyv, tanszer, játék, alapvető élelmiszer vagy egyéb, az alapvető létfenntartáshoz szükséges vagyontárgy egy meghatározott forgalmi értékig. Hasonlóképpen nem kell bevonni az egy naptári évre elegendő szilárd tüzelőanyagot, a fűtőberendezést, a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket sem az eljárásba.
A jogszabály júniusi elfogadása után miniszteri biztossá nevezték ki a családi csődvédelem területére Szekér Juditot, aki lapunknak elmondta: feladatuk, hogy szeptemberig minden területen felkészüljenek, ennek a munkának az oroszlánrésze az igazságügyi hivatalban folyik. – Előttünk áll egy szakmai csapat összeállítása, a számítástechnikai nyilvántartás kidolgozása, valamint egy honlap létrehozása is. A kormányhivataloknál is ki kell nevezni a vagyonkezelőket, szándékom szerint a bürokrácia növelése nélkül – fogalmazott Szekér Judit. Hangsúlyozta: a magáncsőd intézménye elsősorban azokon tud segíteni, akik képesek és akarnak is tenni azért, hogy kikerüljenek az adósságcsapdából.