Az Index vezető helyen hozza kártyamosdató szövegét, amelynek megírásához az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR, amelynek vezetője Filippo Grandi – a képen Soros Györggyel) magyarországi főmagyarázkodóját, Simon Ernőt hívta segítségül.
A tartalom számos vicces elemet is tartalmaz, többek között olyat, hogy azért is jó a névtelen kártya, mert ha valaki nem szereti(!) a felkínált ingyenes élelmiszert, akkor annak segítségével kedvére valót vásárolhat. Mi tapasztaltuk 2015-ben a migránsok finnyásságát, amikor az országot elárasztó, felajzott hordáknak nem tetszett például az ásványvíz…
De tekintsünk el a válogatós menekültekkel való példálózástól, és szúrjunk ki egy igazi gyöngyszemet a kártyamosdató irományból.
Íme: „A kártya ugyan valóban nem tartalmazza az arra jogosult családfő nevét, de minden kártya tartozik valakihez, akinek a jogosultságát az ENSZ munkatársai havonta ellenőrzik.”
Az első pont ebben a mondatban, amely egészen óvatosan manipulatív, hogy családfőről tesz említést. Ez azt jelenti, hogy az UNHCR helyi főszónoka vagy nincs tisztában azzal, hogy a migránsok túlnyomó többsége egyedülálló katonaérett férfi (vagy katona civilben, esetleg terrorista?), tehát család nélküli, vagy szándékosan ferdít, manipulál. Esetleg jelentheti azt is, hogy kizárólag családosok kaphatnak ilyen kártyát?! (Nem.)
Mi ez azonban ahhoz, amit a mondat második fele leplez le? Az ugyanis nem állít kevesebbet, minthogy egyrészt azonosítani tudják az iratok nélkül érkezőket, másrészt, hogy létezik valahol egy olyan brutális apparátus, amely a 17 ezer bankkártyára „jogosultat” – a jó részük által bediktált hamis adatot is? – képes hónapról hónapra ellenőrizni!
Én érzem magam sértve, hogy az Index olvasóit ilyen szinten agymosottnak tekinti a főmagyarázkodó. És persze a szerző…