A médiahatóság nem ízlésrendőrség

– Öt évvel ezelőtt – hatalmas viták közepette – alakították át a magyarországi média felügyeletének szervezeti rendszerét és létrejött a nemzeti médiahatóság. Elégedett?
– A médiaszabályozás, illetve a médiaszolgáltatók működésének a felügyelete egyértelműen sikertörténet. A Médiatanács tevékenysége rendkívül szerteágazó, többek között felelős a műsorszolgáltatásra használatos frekvenciák elosztásáért és a médiatörvényben foglalt magyar nézők jogainak, köztük is a kiskorúak érdekeinek védelmére kialakított szabályok betartásáért. A médiahatóság ezen kívül – Magyar média mecenatúra program néven – működtet egy filmtámogatási, illetve a médiaszolgáltatókat támogató rendszert is. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa hetente ülésezik, és ezen a fórumon dönt például a korhatárbesorolási szabályok megsértése miatti jogkövetkezményekről.

– A kiegyensúlyozottságról szóló panaszok általában megalapozottnak bizonyulnak? Visszatérő kritika ugyanis, elsősorban nemzetközi szervezetek részéről, hogy a média nem kiegyensúlyozott, sőt egyesek azt mondják, Magyarországon nincs sajtószabadság.
– Először is le kell szögeznem, hogy kiegyensúlyozottsági ügyekben hivatalból nem indíthatunk eljárást, erre a médiatörvény nem ad hatáskört a Médiatanácsnak, illetve a hivatalnak. Csak kérelemre indítható el ilyen vizsgálódás. Ami a sajtószabadságot érintő támadásokat illeti, azok döntően külföldről érkeznek, és túlnyomó többségük abból ered, hogy nem ismerik a magyar médiaszabályokat. A kiegyensúlyozottsággal kapcsolatos kifogásaik is jórészt arra irányulnak, hogy a törvény nem rögzíti, mit tekint kiegyensúlyozottnak. Olyan külföldi példákra hivatkoznak, ahol 5-5 perc műsoridőt kap a kormánypárt és az ellenzék. A magyar szabályozás ezzel szemben sokkal átfogóbb és inkább szolgálja a kiegyensúlyozottságot, hiszen azt mondja, hogy minden híradásnak kiegyensúlyozottnak, sokoldalúnak kell lennie. Azt pedig, hogy mi jelent a kiegyensúlyozottság, az évek során kialakított bírói gyakorlat egyértelművé teszi, mivel a médiahatóság döntései ellen minden esetben van jogorvoslati lehetőség. Ennek az álláspontnak a lényege az, hogy a híradásnak a hírrel kapcsolatos összes nézőpontra ki kell térnie és egyetlen eseménynek vagy szervezetnek nincs joga annak követelésére, hogy valamelyik szolgáltató híradásába bekerüljön. Abban az esetben, ha a médium úgy dönt, hogy bemutatja az adott eseményt, akkor pártállástól, politikai nézettől függetlenül minden álláspontot ismertetnie kell – ez tehát a kiegyensúlyozottság. A sajtószabadság kérdésére visszatérve még azt is megjegyezném, hogy egy demokratikus berendezkedésű államban, mint Magyarország is, szabadon indíthatók online portálok és nyomtatott lapok, tehát engedélyhez nem kötöttek, csak be kell jelenteni indításukat. Így van ez hazánkban is.

A médiatudatosságot erősíteni kell a fiatalok körében

– Helytállónak bizonyultak a hatóság döntései a panaszok ügyében?
– A Médiatanács korántsem csak panaszokkal, kérelmekkel foglalkozik; rengeteg, hivatalból kezdeményezett ügyben hoz döntést. A médiaszolgáltatók elmarasztalásáról szóló hatósági döntések nagy részét a bíróság helybenhagyja. Természetesen előfordulnak elvesztett perek is, amikor a bíróság másként ítéli meg az ügyet, mint a hatóság. Egyébként a bíróság alakítja is a Médiatanács gyakorlatát, hiszen amikor a mi álláspontunktól eltérő határozatot hoznak, azt egy következő ügyben figyelembe vesszük. Ilyen egymásra utaló folyamatra példa a pályázati anyagok alaki hiányosságának vizsgálata, az egységesített és egyszerűsített követelmények. Örömteli folyamat, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatos jogsértések száma évről évre egyre kevesebb, tehát nő a jogkövetési hajlandóság, és egyre kisebb számban kényszerülünk egyáltalán szankciókat alkalmazni.

– Mik azok a jellemző törvénysértések, amelyek miatt büntetést szab ki a hatóság, milyen nagyságrendűek a bírságok?
– A 2011–2014 közötti időszakban összesen 663 millió forint bírságot szabott ki a Médiatanács, ennek egyharmada – 220 millió forint – folyt be, a fennmaradó rész per tárgya vagy még esedékes. A bírságokból 475 millió forintot a gyermekvédelmi szabályok megsértése miatt kellett kiszabni. Ezek nagyon beszédes számok, hiszen az összeg kétharmadát a korhatárszabályok megszegése, vagyis a kiskorúakra káros tartalmaknak a tiltott idősávban közvetítése miatt kirótt büntetések adják. A gyerekeken kívül a hallási fogyatékkal élőkkel kapcsolatos szabályok betartását is szigorúan vizsgálja a Médiatanács. A feliratozással és a jelnyelvi tolmácsolással ellátott műsorok mértékét évről évre emelkedő ütemben határozta meg a médiatörvény, ezeket rendszeresen ellenőrizzük, és ezen a jogsértések miatt viszont viszonylag sok bírságot kell kiszabni.

– A külföldön bejegyzett, tehát nem magyar joghatóság alá tartozó szolgáltatókkal szemben érvényesíthetők a magyar jogszabályok?
– Eljárást lehet indítani, de a jogszabályi környezet elég bonyolult, szigorú feltételeket ír elő. Nehezen érvényesíthetőek a perek, illetve attól függ, hol van bejegyezve az adott szolgáltató. Természetesen vannak kivételek, a román hatóságokkal kiváló a kapcsolat, ők szinte azonnal lépnek, amint jelzést küldünk arról, hogy valamilyen jogsértő tartalom megjelent a magyar piacon, ilyen eset például a Romániában bejegyzett RTL 2-n futó Való Világ 7 túl enyhe korhatár-besorolása is. A londoni székhelyű szolgáltatók esetén viszont nagyon nehéz eredményt elérni. Az Európai Unió­ban éppen most zajlik az audiovizuális irányelv felülvizsgálata, ott megpróbáljuk érvényesíteni a magyar érdekeket.

– A bírságolásoknak elegendő visszatartó erejük van?
– Ahogy már volt szó róla, a jogsértések száma folyamatosan csökken, ami igazolja hatóság gyakorlatát. Ez ugyanis nem elsősorban a büntető funkció kidomborítására épül, a bírságokat a fokozatosság és a mértékletesség elve alapján szabjuk ki. Manapság egyetlen médiaszolgáltatónak sem jelent komoly büntetést egy tízezer forintos bírság, amivel másodszor elkövetett szabálysértés esetén sújtja a hatóság. Sok esetben, ha csekély súlyú ügyről van szó és első alkalommal követték el, a bírság nélküli felhívás szankcióval élünk.

– Az internetes tartalomszűrés 2014 szeptembere óta kötelező az általános iskolákban. Végzett-e vizsgálatot a médiahatóság arról, hogy miként használják fel a világhálón elérhető tartalmakat az oktató-nevelő munkában?
– Az internetes tartalmak felhasználásával, a médiatudatos magatartással kapcsolatban a Bűvösvölgy médiaértés-oktató központ a zászlóshajónk, amit tavaly május óta 7700 gyermek látogathatott meg. Itt a kulisszák mögé tekinthetnek, megismerhetik, hogyan működik a média, mik azok a trükkök, amelyekkel felkelthetik az érdeklődésüket, és egyben védtelenné teszik őket a kibertérben. Ezzel kapcsolatban idén szeptemberben kiadtunk könyvcsomagokat is, amelyek a tanároknak és a szülőknek szólnak. Az eltelt rövid idő miatt egyelőre kutatást nem végeztünk, azt kell majd vizsgálni, hogyan épül be a médiatudatosság a gyermekek internethasználatába. Az NMHH azért dolgozik, hogy mind a tanárok, mind a diákok digitális jártasságra tegyenek szert, és az említett projektek révén a kompetenciákat fejlessze, bármilyen tartalomról is legyen szó. Így a hatóság várakozásai szerint a tanárok sokkal inkább képesek lesznek a megfelelő – akár digitális, akár hagyományos – médiatartalmakat használni, amelyek az edukációs célt kellően szolgálják, és a diákok érdeklődésére is számot tarthatnak.

– Milyen további fejlesztések várhatóak?
– Debrecenben tervezzük egy újabb oktatóközpont létrehozását, mivel óriá­si az érdeklődés, az ország minden részéről jönnének diákok, jelenleg viszont mindenkinek a fővárosba kell utaznia. Ezért is indokolt a debreceni központ kialakítása.

– A felsőoktatási intézményeket a Médiakultúra Kreatív Műhelyekkel segíti a hatóság. Mi a céljuk ezekkel az új oktatási terekkel?
– A médiatudatosságot a 16-18 év feletti korosztályban is erősíteni szeretnénk, ez a hatóság egyik feladata. Ennek érdekében azoknak a felsőoktatási intézményeknek segítünk, amelyekben médiaszakos oktatás zajlik. A program 2012 decemberében indult a Pécsi Tudományegyetemmel, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, a Művészeti Egyetemmel, az ELTE-vel, a Szegedi Tudományegyetemmel, a Debreceni Tudományegyetemmel és legutóbb a Budapesti Corvinus Egyetemmel. A hatóság az egyetemek által biztosított helyiségeket egységes dizájn alapján berendezi, hat csúcskategóriás számítógépet és szoftvereket biztosít. Ez műhelyenként 12,5 millió forintba kerül. Itt órákat tarthatnak, diplomamunkákat is készíthetnek. Ezekben az intézményekben nevelik ki azt a szakembergárdát, amely a következő években, évtizedekben meghatározza a média fejlődési irányát.

– Ön szerint jó ez az irány?
– Örök dilemma, hogy a nézők és a hallgatók igényeit kell kielégíteni, vagy olyan tartalmakat kell közvetíteni, amelyek még nem a tömegek tetszésére szolgálnak. Ebben a hatóságnak tiltással nem lehet szabályozó szerepe, nem ízlésrendőrség vagyunk. Amikor egy társasági beszélgetésen számon kérik, hogy miért engedjük ezt vagy azt a programot adásba kerülni, azt szoktam mondani, hogy az ízléseket nem tudjuk megszabni, csak a jogszabályok betartásán őrködhetünk. A kiskorúak fejlődésére káros vagy nem kívánatos tartalmakat azonban szigorúan vesszük, és csak bizonyos időkorlátok között, esti műsorsávon túl engedünk adásba.

– Milyen módon tudja támogatni a hatóság az értékközvetítő műsorokat, szolgáltatókat?
– A Médiatanács működteti a Magyar média mecenatúra programot, amelyben olyan művek elkészítését támogatjuk, amelyek valóban kultúrateremtő lehet. Erre évente 2,5-3 milliárd forintot szán a Médiatanács. Ennek az összegnek a fele olyan pályázatokon nyerhető el, amelyekkel a médiaszolgáltatók a rezsiköltségeiket, illetve a műszaki fejlesztéseiket finanszírozhatják, vagy állandó televíziós, rádiós műsorok elkészítésére kaphatnak támogatást. Ezen kívül filmes és rádiós kategóriákban és nyújtunk hasonló lehetőségeket. Idén tavasszal indítottuk el a történelmi emlékfilmek támogatását célzó pályázatunkat, az évfordulókra koncentrálva. Tavaly volt az I. világháború kitörésének századik évfordulója, jövőre pedig az 1956-os forradalom 60 éves jubileuma következik. Az utóbbi évfordulóhoz kapcsolódó alkotásokat is támogatni fogjuk.