A büntetőeljárásról (Be.) szóló átdolgozott törvény július 1-jei hatálybalépése utánra, 10-ére tűzte ki a Budapest Környéki Törvényszék Kovács Bélának, a Jobbik volt európai parlamenti képviselőjének büntetőperét – tudta meg a Magyar Idők.
– Ezen a napon előkészítő ülést tart az ítélkező bíró. Az ülés feladata annak biztosítása, hogy törvénysértő vád ne kerüljön a bíróság elé, és az eljáró tanács ne vonjon magához a hatáskörébe vagy illetékességébe nem tartozó ügyet, illetve hogy az ügyben pertechnikai kérdéseket tisztázzanak, elsősorban az eljárás gyorsítása érdekében. Az előkészítő ülés nyilvános, de részben zárt lehet – tájékoztatta lapunkat Gyimesi Kinga, a törvényszék sajtótitkára.
A ma már független képviselő Kovács Béla védője, Szikinger István szerint azokat az ügyrészleteket tárgyalhatják a nyilvánosság kizárásával, amelyekben a vádiratban szereplő, a kémkedéssel kapcsolatos, minősített iratokat ismertetnek. Az ügyvéd úgy véli, a védelemnek kedvez a Be. módosításának azon része, miszerint szigorították a titkos eszközök – és ezáltal az így beszerzett bizonyítékok – felhasználásának szabályait.
Az EP-képviselőt az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és három rendbeli, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolta meg december elején a Központi Nyomozó Főügyészség.
Ismeretes: kémkedés gyanújával az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, majd a nyomozás során a legfőbb ügyész 2014. május 12-én indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács mentelmi jogát, erről azonban csak másfél év elteltével, 2015. október 14-én született döntés. Ezután közölhették a politikussal a megalapozott gyanút, amely szerint a kémtevékenységet egy idegen állam és titkosszolgálat részére folytatta.
Az európai parlamenti képviselő nem ismeri el a vádakat
Fotós: Teknős Miklós
A polgári elhárítás figyelmét az kelthette fel, hogy Kovács rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogatott. Sajtóhírek szerint külföldi titkosszolgálatok jelezték az EU illetékeseinek, majd a magyar hatóságoknak, hogy Kovács a KGB egy volt tisztjével, ma is aktív titkosszolgálati tiszttel, jelenlegi diplomatával is kapcsolatot tart. Miután az erre vonatkozó bizonyítékok államtitoknak minősülnek, az iratismertetéskor Kovács Béla és védője csak a nyomozó ügyészség épületében tekinthette meg azokat.
Még a kémkedés miatti nyomozás ideje alatt, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján, fiktív gyakornoki foglalkoztatások miatt 2015. október 16-án újabb eljárás indult Kovács ellen. Mentelmi jogának korábbi felfüggesztése az új ügyre nem volt alkalmazható, így a legfőbb ügyész 2016. szeptember 20-án újabb indítványt tett az Európai Parlament elnökénél a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére a költségvetési csalás és többrendbeli hamis magánokirat felhasználása miatt. Kovács mentelmi jogát csak újabb nyolc hónap elteltével, tavaly június 1-jén függesztették fel.
Ezt követően vált lehetővé – a büntetőeljárások célszerűségből történő egyesítése után – Kovács Bélával szemben az újabb megalapozott gyanú közlése. A vád szerint az EP-képviselő és három társa összesen több mint 21 ezer euró – valamivel több mint hatmillió forint – vagyoni hátrányt okoztak az Európai Parlament költségvetésének: 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötöttek 4, illetve 6 hónapos időtartamra, ám érdemi munkavégzés nem történt.
A politikus az eljárás során végig tagadta, hogy elkövette a terhére rótt bűncselekményeket. Szerinte a kémkedést el sem követhette volna, mivel a vádbeli időszakban a magyar jogrendszerben nem is létezett az unió intézményei elleni kémkedés tényállása. Azt állította: képviselői munkája során nem is juthat minősített információkhoz. A költségvetési csalásról azt mondta: adminisztratív hiba történt, kivizsgálták az EU illetékesei, megdorgálták érte, ő pedig vissza is fizette a gyakornokoknak kiutalt összegeket az unió kasszájába. A vádemeléssel egy időben Kovács Béla kilépett a Jobbikból, ám mandátumát nem adta vissza volt pártjának.
