– Júniusban, amikor legutóbb nyilatkozott lapunknak, még terv szintjén került szóba a szünidei étkeztetés bővítése. Mára a tervből egy pár héten belül életbe lépő törvénymódosítás lett.
– Így van. Soha annyi magyar gyerek nem kapott ingyen enni, mint most. Magyarország ma az egyetlen európai ország, ahol a kisgyermekek 90 százaléka naponta háromszor jut ingyenes étkezéshez, és a gyermekek száma és a kedvezmények is évről évre bővülnek. Folyamatosan keressük annak lehetőségét, miként lehetne tovább bővíteni a gyermekétkeztetés rendszerét. Így jutottunk el oda, hogy az idén még pályázati módon az önkormányzatoknak biztosított nyári étkeztetést jövőre felváltsa egy, minden iskolai szünetre vonatkozó, az önkormányzatoknak kötelezően előírt ingyenes étkezés biztosítása. 2016-ban tehát nemcsak a tanév alatt, hanem a szünidőben is az állam fizeti a rászoruló gyermekek étkeztetését.
– Ez azt jelenti, hogy az ország összes településén kapnak a rászorulók ételt?
– Pontosan. Ugyanakkor ez nem jelent az önkormányzatoknak anyagi terhet, mert a szükséges támogatást a központi költségvetés garantálja.
– Mekkora összegről beszélünk?
– Idén, a nyári étkezés biztosítására hárommilliárd forintot fordítottunk, jövőre ez 4 és fél milliárdot tesz ki, ami 50 százalékos emelést jelent. Ezzel együtt nőtt az étkeztetésre fordított összeg is. Míg öt évvel ezelőtt 28-29 milliárd jutott gyermekétkeztetésre, jövőre már több mint 71 milliárdot szán erre a kormány.
– Hány gyermeket érint kedvezően az új menzaprogram, és kik jogosultak rá?
– Kétszáznyolcezer hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerek részesülhet az iskolai szünetekben is napi egyszeri ingyenes étkezésben, míg idén nyáron még „csak” 142 ezer ilyen gyermek volt. Minden esetben a szülőnek kell kérelmeznie a szünidei étkezést, és a jegyző állapítja meg a rászorultságot. Fontos leszögezni, hogy nemcsak azok a rászoruló gyerekek részesülhetnek a szünidei ingyenes étkezésben, akik bölcsődébe vagy óvodába járnak, hanem azok is, akiket még nem írattak be. További segítség, hogy az étkeztetést nemcsak úgy lehet majd megoldani, hogy a gyerekek bemennek a menzára, hanem ki is lehet szállítani a családokhoz az ételt. Úgy vélem, az ilyen segítségnyújtás jól felfogott érdeke a társadalomnak, egyfajta befektetés a jövőbe. Nem beszélve arról, hogy a gyerekeknek joguk is van ahhoz, hogy mindent megkapjanak, ami szükséges a testi-lelki és szellemi fejlődésükhöz. Ezt a célt szolgálja egyébiránt a kötelező óvoda is, hiszen így időben megkapják a megfelelő fejlesztéseket. További előrelépés volt, hogy a hat év alatti gyermekeknél kibővült az ingyenesség, mivel fontos szempont, hogy minél fiatalabb valaki, annál kevésbé tegyünk különbséget a szülők anyagi helyzete között. Így a korábbi 39 ezer forintos jövedelmi korlátot 89 ezer forintra emeltük. Ennek hatására jelenleg 92 ezer helyett 318 ezer gyermek étkezhet ingyen bölcsődében és óvodában.
– A felsoroltak ellenére a hazai ellenzék rendre gyermekéhezésről, gyermekszegénységről beszél, komoly kritikával illetve a kormányt.
– Üdvözöljük az ezzel kapcsolatos vitákat, ám fontos, hogy ugyanazokból a számokból dolgozzunk. A kormányzat szociálpolitikai intézkedései a Központi Statisztikai Hivatal mérésein alapulnak, azokat tekintjük mérvadónak. Ez ugyanis a legnagyobb mintavételen alapul, és nemzetközileg elfogadott módszertannal dolgozik. Az elmúlt év nagyon fontos eredménye, hogy az ellenzék és a kormányoldal is ugyanazokból a hivatal által rögzített adatokból merít, tehát nem tudunk elbeszélni egymás mellett. Fontos, hogy miközben társadalompolitikai intézkedéseket hozunk, mindig legyen egy tükör, amelyben nyomon követhető a lépések eredménye, hatékonysága.
– Ön szerint elég hatékonnyá vált a rendszer?
– Most már látszik, hogy a 2014-es adatok alapján azok a kedvező eredmények, amelyeket 2013-ban mért a KSH, vagyis amelyek a szegénységnek kitettek arányának csökkenését mutatták, nem egyszeri eredmények voltak, hanem valóban trendforduló történt. 2012 után már tavaly is jelentősen csökkent azok száma, akik valamilyen veszélynek vannak kitéve. Ez azt igazolja, hogy a kormánynak úgy sikerült jelentős eredményeket elérni az elmúlt két évben, hogy nem nőtt az államadósság. A 2000-es évek közepén ugyanis volt már egy hasonló csökkenés a szegénységi mutatókban, de ez az állam és a társadalom egyidejű eladósításával történt. Ezért volt ennek súlyos következménye.
– Mit mutatnak a számok?
– 2013-ban 241 ezerrel, tavaly 359 ezerrel, így két év alatt 600 ezer embernél csökkent a szegénységi kockázat. Ezen belül azt lehet látni, hogy azok kerültek kedvezőbb helyzetbe, akik három intézkedés részesei voltak. Ezek a rezsicsökkentés, a devizahitelesek mentése, valamint a közfoglalkoztatás. Vagyis látható, hogy a szociálpolitikában is működnek a magyar reformok. Ezek olyan országos programok, amelyek jövedelempolitikai szempontból jelentősen hozzájárultak a fenti eredményekhez. Mindemellett a mélyszegénységben élők száma is csökkent, 460 ezerről 300 ezerre.
– Minden kormány deklarált célja, hogy a társadalom összes tagja kiemelkedjen a mélyszegénységből. E három intézkedés hosszútávon elegendő lesz?
– Meggyőződésünk, hogy a szegénységből a munka képes kivezetni. Ezért a foglalkoztatás bővítése a legfontosabb – hogy a segélyt felváltsa a munka. Biztató, hogy 550 ezerrel több ember dolgozik, mint a kormányváltás előtt. Mindent megteszünk, hogy csökkentsük a családok terheit. Az országos programok mellett vannak speciálisan célzott lépések is. Ilyen a Komplex telep program, amely több tízezer szegregátumban élő ember helyzetén kíván javítani, 45 milliárd forintos keretösszeggel. A kormány stratégiai célja a gyermekek segítése is. A hátrányos helyzetűek a születéstől kezdve számíthatnak segítségre a Biztos Kezdet Gyerekházaktól. Itt a jelenlegi 112 mellett további 50 ilyen gyerekházra írunk ki pályázatot. Jelenleg 23 kistérségben működik sikeresen a Gyermekesély program, amelynél jövőre növeljük a bevont térségek számát is. További ötven új Tanoda indítására lesz lehetőség a következő években a mostani 178 mellett, valamint már kiírtuk a jövő évre a roma szakkollégiumok, és az Útravaló ösztöndíjprogram pályázatait is.
– Heteken belül indul egy egészen új gyermekjóléti rendszer is.
– Az utóbbi csaknem húsz évben kissé megroggyant a rendszer, s ez a gyermekek rovására ment. Célunk, hogy több figyelmet szenteljünk a hátrányos helyzetben élő vagy veszélyeztetett gyermekeknek. Rengeteg családdal kell foglalkoznia egy gondozónak, ami leterheli őket. Főként, hogy egyszerre kell egyfajta hatósági munkát végezniük és segítő, támogató feladatot ellátniuk. Ez megváltozik. Összevonjuk a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokat, januártól család- és gyermekjóléti szolgálatok néven működnek. Megszűnnek a töredékstátusok, a létszámot megemeltük. Egy családgondozó legfeljebb 25 családdal foglalkozhat, és havonta háromszor meg kell a családokat látogatnia. A legfontosabb: míg a családgondozó támogató funkciót helyben hagytuk, a hatósági munkát járási szintre emeltük, így 197 gyermekjóléti központ lesz az eddigi 48 helyett. Minden központ 2-2 milliós eszközfejlesztést is kap.
– Gyermekszemmel mi változik?
– A jövőben szakképzett, speciálisan erre a területre helyezett személyek egyengetik a gyermekek útját, folyamatosan figyelemmel kísérve, hogy veszélyeztetett-e, vagy védelemben van, esetleg a gyámügyigazgatás rendszerébe került, netán szakellátásban van.
– A szakellátásban dolgozók terhein anyagilag is csökkent a kormány?
– Az idei év komoly eredménye volt, hogy a kormány a tavalyi bérpótlékhoz kapcsolódóan, és azon felül további bérkiegészítést biztosított a szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozóknak. Maga a pótlék tavaly a közalkalmazotti bértáblán felül 12 milliárdos támogatási többletet adott, míg a bérkiegészítés 7,6 milliárd forintból valósult meg. Ez a megbecsülés és a köszönet jele. Tudjuk, milyenek a bérviszonyok, és milyen elkötelezett munkát végeznek az ágazatban dolgozók. A kiegészítés nem minden munkatársat érintett, hanem elsősorban azokat, akik a leghosszabb ideje dolgoznak az ágazatban, illetve a legmagasabb végzettségűeket. Novemberben úgy döntött a kormány, hogy 2016 végéig, illetve az életpálya bevezetéséig biztosítja a bérkiegészítést, és bérpótlékot is.
– Mikor lesz kész az életpályamodell?
– A múlt héten összehívtuk az életpályát előkészítő munkacsoportokat, hogy a hátralévő hat-hét hónapban elkészítsük a koncepciót és jövő év közepén be tudjuk nyújtani a kormánynak. Ha tudjuk tartani az ütemet, akkor 2017-ben bevezetjük az életpályamodellt. Addig létre kell hozni egy elektronikus nyilvántartást, hogy ki hol tart a továbbképzésben, a kreditek megszerzésében, hogy lássuk, ki mikor tud az életpálya különböző fokozataiba lépni.
– Az ágazati szakszervezetek az életpálya bevezetése és a bérek rendezése mellett szorgalmazzák a munkaközi szünet rendezését is. Mennyiben mozdítja előre a tárgyalásokat az érdekegyeztető fórum megalakulása?
– Tavaly nyáron indult a tárgyalás a szakszervezetekkel. Azóta is havonta egyeztetünk. Most, hogy megalakult a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum, van egy hivatalos és intézményes keret a kormány és az ágazatban dolgozók képviselete között, így a jövőben még zökkenőmentesebben tudunk egyeztetni. Úgy látom, vannak eredményeink.
– A társadalom jelentős részét alkotják a fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességűek. Ezen a téren a kormány elkezdett egy kitagolási programot, hogy az önálló életvitel lehetőségét megadja az intézményi keretek közt élőknek. Ez komoly kiugrási lehetőség.
– Izgalom övezi ezt a kérdést, hiszen a napokban indul el az élet az új, már kitagolt, kisebb, önállóbb intézményekben. Ezzel felváltottunk egy több évtizedes, uniformizált rendszert. Ennek a programnak nem is az a sajátossága, hogy nagy intézményből kis intézményekbe kerülnek a fogyatékkal élők, hanem az, hogy ezek az emberek esélyt kapjanak a társadalmi integrációra, és olyan életkörülmények között éljenek, mint ép társaik. 2014-ben vezettük be az önálló életvitelt segítő támogatott lakhatást, és mára el lehet mondani, hogy a kezdeti pár száz után mostanra már több mint ezren élnek ilyen új lakhatási feltételek között. A frissen zárult kitagolási programban 660 fő vett részt, így heteken belül kiderül, hogy a tervek miként működnek a valóságban.
– Folytatják a kitagolási, önálló élethez segítő programot?
– Persze. Azért sem mindegy, milyen eredménnyel zárul az első kör, mert a tapasztalatait be kell építeni a következő programba, így korrigálva a gyermekbetegségeit. Jövő év közepén indítjuk el következő kört, amelyben akár négyezren is részt vehetnek a mostani 660-al szemben, sokkal több intézménnyel.
– Nemcsak a fogyatékkal élő személyeket, hanem a gyermekeket is kivezetné a kormány az intézményi keretek közül. E téren komoly vállalást tettek a hat év alattiak családokba helyezésével, és jövő évtől elkezdődik a 12 év alattiak kivezetése.
– A gyermekeknek a családban van a legjobb helye. Évek óta folyik a nevelőszülői szolgálat megerősítése, így hat éven aluli gyermekek már nem kerülnek intézetbe. Kilencven százalékuk nevelőszülőknél van, jövőre pedig a 12 év alattiak kivezetése, családokhoz kerülése kezdődik el. De még tovább megyünk, hiszen ha egy gyermek fogyatékkal él, akkor is szükség van speciális nevelőszülői szolgálatra, ahova kerülhet, hogy fogyatékossága miatt ne szenvedjen hátrányt. A többletgondozás irányába szeretnénk továbblépni. Ezzel együtt négy-öt éven belül lezárjuk a nagy intézmények kitagolását, ami azt jelenti, hogy lakásotthonokká alakítjuk át ezeket, elsősorban a speciális szükségletű gyermekeknek.
