Az Európai Unió bírósága elé viszi az Európai Bizottság a magyar hatósági árszabályozás kérdését az energetika területén – közölte csütörtökön Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Brüsszel azt szeretné, ha – szemben a hazai gyakorlattal – az energiacégek maguk határoznák meg az árakat. Ez ugyanakkor a politikus szerint automatikusan áremelkedéshez vezetne.
A magyar álláspont szerint az államnak, a hatóságoknak kell dönteniük, az emberek szempontjainak mérlegelése alapján.
– Magyarországon hatósági árszabályozás van a rezsire, ha nem így lenne, akkor ma 30-40 százalékkal magasabbak lennének itthon az árak – emelte ki a tárcavezető.
Hangsúlyozta: a következő egy-másfél év nagy vitája lesz, hogy Magyarországon ki mondja meg, mennyi legyen a villany és a gáz ára. A miniszter tájékoztatóján kiderült, hogy a rezsidíjak állami megszabásának védelmében és másik négy témában – az adóügyek nemzeti szuverenitásának megvédéséről, a munkahelyteremtés hazai támogatásáról, a migrációs politika tagállami kézben tartásáról és a nem kormányzati szervezetek működési átláthatóságának biztosításáról – márciusban tartják meg a nemzeti konzultációt.
Brüsszel tagállami hatásköröket venne el
Lázár János elmondása szerint minapi brüsszeli látogatása során is azt tapasztalta, nagy a veszélye annak, hogy az unió több tagállami hatáskört meg akar vonni a nemzetállamoktól. Bejelentette: Magyarország elveti az egységes uniós adópolitikát is.
– Ez a magyar gazdaság halálát jelentené, alapjaiban érintené a versenyképességünket – szögezte le. Ugyanilyen fontosnak nevezte a munkahelyteremtő beruházások megvédését is, ugyanis ha ezeket Brüsszel elveszi, a magyar munkaadóknak és munkavállalóknak is súlyos károkat okoz.
A kancelláriaminiszter kitért a paksi bővítés ügyére is. Mint mondta, megfelelően haladnak a tárgyalások Brüsszellel, amelyek jó eredménnyel kecsegtetnek. Részleteket ugyanakkor egyelőre nem árult el az egyeztetési folyamatról. Lázár János szerint a többi vitás ügyben nem várható, hogy eljutunk a bírósági szakaszig, a gyógyszerészeket és a multinacionális cégeket érintő szabályozás ügyében megegyezéssel zárulhatnak a kötelezettségszegési eljárások.
Megépül a második védvonal a Határon
Nemzeti konzultációs kérdést fogalmaznak meg a határvédelem tagállami kézben tartásáról is. Ezzel kapcsolatban bejelentette, a kormány arról döntött, hogy tavasszal a magyar–szerb határszakaszon egy második kerítést is megépítenek. Erre a kormány a Belügyminisztérium számára harmincnyolcmilliárdos támogatást szavazott meg. A miniszter kifejtette, hogy a magyar–szerb határszakaszon több helyen felállítják majd azokat a pontokat, ahol a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai átveszik a menedékkérelmeket. Első körben 400 fő befogadására alkalmas infrastruktúrát építenek, s az ország mintegy 600, zárt vagy nyílt táborában lévő bevándorlót fokozatosan visszaszállítják a határőrizeti pontokra.
Harmincnyolcmilliárd forintból épül az új kerítés a szerb–magyar határon
A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány a jogi határzárat is megerősíti az idegenrendészeti őrizet bevezetésével. Szerinte Brüsszel ezeket a szabályokat is enyhíteni akarja, a céljuk az, hogy engedjünk be mindenkit az országba.
A nemzeti konzultáció ötödik témája lesz a külföldről támogatást kapó, a közügyekben részt vevő szervezetek átláthatóságának biztosítása.
Pelczné Gáll Ildikó uniós számvevő lesz
Kiderült az is, hogy hazánk Pelczné Gáll Ildikót, az Európai Parlament fideszes alelnökét javasolja az Európai Bizottság számára az uniós számvevőszék magyar delegáltjának. A hatéves mandátummal járó tisztség összeférhetetlen Fidesz-alelnöki és uniós képviselői posztjával. A kormánypárt ősszel tartja kongresszusát, akkor eldőlhet az utódlás, az uniós képviselői posztra pedig a Fidesz legutóbbi uniós parlamenti listájáról kell majd új politikust delegálni.
„Buzizott-e Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, amikor a parlamentben Vona Gábor Jobbik-elnöknek válaszolt egy felszólásában?” – hangzott egy újságírói kérdés.
Ismeretes, először Vona mondta azt, hogy a kormányfő Tarlós István szoknyája mögé bújik az olimpiarendezés ügyében. Erre válaszolt úgy Orbán, hogy nem ő szokott más férfiak szoknyája mögé bújni.
– Én azt gondoltam, hogy Simicska Lajosra vonatkozik a miniszterelnök megjegyzése – mondta Lázár.
Lázár János több kérdést is kapott a tájékoztatón azzal kapcsolatban, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán a parlamentben a 2014 őszén indult belpolitikai eseményeket egy nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormány- és jegybankbuktató tevékenységével hozta összefüggésbe.
A miniszter kifejtette, hogy erről nem tudott, arról viszont igen, hogy 2014 őszén az akkori amerikai ügyvivő, André Goodfriend közvetlenül és direkt beavatkozott a magyar belpolitikai folyamatokba.
Lázár János tudatta, hogy Fürjes Balázs, egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos beszámolója szerint a 2017-es vizes vb-re elkészült fővárosi Dagály uszoda bruttó 48 milliárd forintba került, ez az összeg a tervezett költségen belül van.
Az új Puskás-stadion bruttó 190 milliárd forintból fog megépülni; a kormány jóváhagyta építkezést, a közbeszerzési eljárás lezárult, az eredményt napokon belül kihirdetik.
